Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye
2023/2024-es tanév
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. (PP, beszámolók, P. és V. int.) A dokumentumok koherensek (kiemelt pedagógiai célok, alapelvek meghatározása, lebontása területenként), a helyi tantervben meghatározott feladatok a stratégiai célok megvalósítását szolgálják.
teljesül
1.1.2.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az
Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
A dokumentumok elemzése során kiemelt figyelmet fordítanak a DIFER mérések eredményére, a kompetenciamérés eredményeire. A félévi és az év végi tanulói eredményekből osztályonként és tantárgyanként készült statisztika összegzésesét közzétesszik, felhasználják, elemezik és beépítik a következő időszak tervezésébe. Minden évben fontos a beiskolázandó elsősök korcsoportjainak meghatározása. Az operatív tervezésben szintén megjelenik a mérési eredményekből adódó feladatok tervezése. A tanév végi beszámolók elemzést tartalmaznak az iskola kötelező méréseinek eredményéröl: országos kompetenciamérés; országos idegen nyelvi mérés, NETFIT, differ.(V. és P.
int..PP,SZMSZ,Beszámolók).
teljesül
1.1.3.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
Az interjúk és az önértékelés alapján megállapítható, hogy az intézmény vezetése bevonja a munkatársakat a tervek elkészítésébe, igényli és támogatja a jó ötleteket. Minden döntést megelőz egy egyeztetés a nevelőtestület körében és kikérik a vezetői tanács és a kollégák lehető legszélesebb körének véleményét a döntés tartalmától függően. A nevelőtestület tagjai időben megismerik a tervezeteket, értekezleteken vagy a munkaközösségeken belül megtárgyalják, javaslatokat terjesztenek elő. A nevelőtestület javaslattevő, véleményező, döntési jogkörrel rendelkezik. A rendszeres havi nevelőtestületi értekezlet színtere a feladatok értékelésének és megbeszélésének. A nevelőtestület tagjai a nevelőtestületi értekezleteken, vagy a kialakított munkacsoportokban közvetlenül, a munkaközösségvezetőkön keresztül közvetetten vehetnek részt a tervezési folyamatban. A feladatokra a felelősöket kijelölik, a célok egyértelműen meghatározásra kerülnek. (Munkatervek, Beszámolók,V. és P. int,
SZMSZ)
teljesül
1.1.4.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
Az interjúk alapján megfelelő az együttműködés, a vezetői önértékelés hiányában a fenntartó véleményét nem ismertük meg. Az intézményvezető legtöbb esetben személyesen tartja a kapcsolatot a fenntartóval (dékán úrral, gazdasági referenssel, HR referenssel, jogásszal). Az oktatásfejlesztési bizottság tagja az igazgató, a gyakorlati képzési bizottság tagja az egyik igazgatóhelyettes. A kari tanácstag, igazgató állandó meghívott a kari tanács üléseire. (SZMSZ, PP, Munkatervek, V. int.) teljesül
1.1.5.
Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
Az intézményi önértékelési ciklus a közelmúltban zárult le. A stratégiai és operatív tervek felülvizsgálatának, módosításának indokai a megváltozott körülmények lehetnek, és ezeknek a változtatásoknak az összehangolására intézményi terv készül. (IÖ dokumentumai, V. int.)
teljesül
1.1.6.
Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet alkotnak a megvalósítást bizonyító dokumentumokkal. (PP, Munkatervek). Az éves munkatervben részletesen megjelennek a stratégiai dokumentumok célkitűzései feladatokra lebontva, határidők és felelősök megjelölésével, a munkatervek konkrét, kiemelt célokat és feladatokat tartalmaznak, amelyek illeszkednek a PP célrendszeréhez, a vezetési programhoz, a korábban felmerült aktuális problémákhoz. A tanév végi beszámoló a munkatervben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását elemzi, és a tanév közben felmerülő problémákat figyelembe véve készül a következő évi munkaterv. Az éves munkatervben meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak a munkaközösségi tervekben foglalt célkitűzések. Ezen egymásra épült tervek biztosítják az összhangot.
teljesül
1.1.7.
A környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiai programban megfogalmazott céljai megjelennek az intézmény éves tervezésében is.
A környezettudatosságra nevelés az iskola pedagógiai programjának kiemelt céljai között szerepel. A PP-ben a környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés céljai megjelennek, ez következetesen látható az intézmény éves tervezésében is pl. témahetek programjai, szelektív hulladékgyűjtés, növénysimogató az aulában, test-lélek egyensúlya az idei tanév "kihívása", madárbarát és állatbarát iskolai cím. A szakmai dokumentumokban és a mindennapokban is megjelenik a fenntarthatóság, a környezettudatosság. A Pedagógiai Programban a környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés céljai megjelennek. (PP, Munkatervek, V. és P. int., bejárás) teljesül
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.1.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
A jogszabályi háttér megjelenítésre kerül minden stratégiai dokumentumban, a pedagógiai program a Nemzeti Alaptanterv hatályos rendelkezései szerint készült. A stratégiai dokumentumok koherensek az adott oktatáspolitika céljait meghatározó tantervi szabályokkal, az általunk készített terv tükrözi az intézmény sajátos arculatát. Jogszabályi változás esetén végrehajtják a módosításokat, melyeket megküldenek a fenntartónak. Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, intézményi dokumentumaikat ezeknek megfelelően készítik el. (SZMSZ,PP, Munkatervek, Beszámolók) teljesül
1.2.2.
Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
A stratégiai célok lebontása megjelenik az operatív tervezés során. Kiemelt célokat is megfogalmaznak. A PP -ben megfogalmazott célok megjelennek az éves munkatervben és a beszámolókban.Az operatív tervezés, mely a stratégiai célokra épül, és azok megvalósulását szolgálja, a különböző dokumentumokban nyomon követhető ( Munkatervek, Beszámolók, tanmenetek) teljesül
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.1.
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)
A stratégiai tervek (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézményfejlesztési terv, önértékelés, interjúk) közép, illetve hosszútávra határozzák meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységét. Folyamatosan aktualizálják az alapdokumentumokban a célok és feladatok meghatározását, azok felülvizsgálatának szükségességét a tanulás eredményessége érdekében. Mindezekhez figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. Az eredmények elemzésének tapasztalatait felhasználják az új cél- és feladat meghatározáshoz.
teljesül
1.3.2.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Minden dokumentumban megjelenik a diákönkormányzat jogszabály által előírt szerepe, a munkatervben egyes projektek szervezésében és lebonyolításában is szerepet kapnak. Az éves tervezés dokumentumaiban, ill. az intézkedési tervekben látható a feladatok delegálása, a munkaközösségekkel, a pedagógusokkal és a DÖK-kel együttműködve valósítja meg az intézmény a tervezett céljait, feladatait. Minden esetben kikéri az érintett közösség véleményét, illetve biztosítják a teljes körű tájékoztatást, mindez az SZMSZ-ben leírtak alapján történik. (PP, Munkatervek, Beszámolók, Interjúk) teljesül
1.3.3.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
A dokumentumok és az interjúk alapján megállapítható, hogy a célok megvalósításához megfelelő módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmaznak, illetve választanak.
A feladatok, eljárások, módszerek konkrétak (munkatervekben, intézkedési tervben, tanterv megfeleltetése a helyi adottságoknak), a stratégiai céloknak megfelelőek. A pedagógusok tervezési dokumentumai a helyi sajátosságokhoz igazítottak, megjelenik bennük az egyénre szabott tanulásirányítás. Részletesen szabályozzák az intézmény nevelési-oktatási céljait, az értékelés módját (PP, V. és P. int.) Valamennyi pedagógiai fejlesztési területre megtörténik a tevékenységek és alkalmazott módszerek tervezése. (PP, Munkatervek, Interjúk).
teljesül
1.3.4.
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
A PP meghatározza a személyiségfejlesztés feladatait. Ezek színterei többek között a hagyományos iskolai rendezvények során (munkaterv), valamint a mindennapokban a kiemelt pedagógiai célok érvényesítésével igyekeznek megvalósítani a személyiség- és közösségfejlesztést. A pedagógiai munka minden területén a fejlesztő szemlélet érvényesül . A szülők elismerik az intézmény nevelő-oktató munkáját, fontosnak tekintik a nevelés központi szerepét, a családias légkört, elégedettek. A partnerek elvárásait különböző fórumokon ismerik meg: szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, iskolanyitogató programok, elégedettség mérés, fenntartóval egyeztetés,diákönkormányzati rendezvények keretében. teljesül
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.1.
Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
Az éves munkatervek a PP-ben megfogalmazott célokból indulnak ki, a beszámolók részletesen, alaposan leírják a tervek teljesülésének módját, a programok eredményét. (Munkatervek, Beszámolók) Az intézményi munkaterv állandó szempontsor alapján, a pedagógiai program cél és feladatrendszeréhez illeszkedő szerkezetben készül. A következő tanév tervezésénél figyelembe veszik az előző tanév tapasztalatait is.
teljesül
1.4.2.
A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
A tanév végi beszámoló megállapításai reflektálnak a munkatervben meghatározott feladatokra, a kiemelt célok az előző év beszámolói alapján kerülnek meghatározásra. Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok a munkatervekben megjelennek. (Munkatervek,
Beszámolók) A tanévnyitó tantestületi értekezleten kerül előterjesztésre, megbeszélésre, módosításra az éves munkaterv. teljesül
1.4.3.
A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékeléshez.
Az év végi és a munkaközösségi beszámolók minden esetben az előre meghatározott szempontsor alapján készülnek, kiemelten figyelembe veszik a 7 területhez kapcsolódó önértékelési szempontokat és elvárásokat. Hiányzik a vezetői önértékelés. (V. int., Beszámoló, Munkaterv) inkább teljesül
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.1.
A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
A tanmenetekben nyomon követhetők az intézmény fejlesztési céljai, az egyéni, differenciált fejlesztés megjelenítése és tervezése is látható. Figyelembe veszik a jogszabályokban, belső szabályzatokban rögzített elvárásokat de ezt igazítják az általuk nevelt és oktatott tanulócsoportok sajátosságaihoz, az ott kitűzött fejlesztési célokhoz.Az intézmény a belső elvárásokat és fejlesztési célokat egységként kezeli.
(V. és P. int., Tanmenetek) teljesül
1.5.2.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak. A tanmenetek évente készülnek, az éves tervezésnek megfelelnek. A tervezésnél figyelembe veszik az egyedi igényeket, a tehetségfejlesztést, a felzárkóztatást, a BTMN-es és SNI-s tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak. (V. és P. int., helyszíni dokumentum elemzés) A tervezéstől való eltéréseket rugalmasan kezelik a tanulók érdekében. A pedagógusok az éves beszámolójukban jelzik az esetleges módosításokat. A tanmenetektől való eltérésre a pedagógusok az önértékelések során szakmailag megalapozott indoklást adtak. Ezek az eltérések a tanulók képességfejlesztésének erősítését szolgálják.
teljesül
1.5.3.
A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.
A helyszíni látogatáson meggyőződhettünk arról, hogy a teljes pedagógiai folyamat nyomon követhető a tanmenetekben, a digitális naplóban, témák tervezésében, óratervekben, valamint a tanulói produktumokban. Az interjúk során az esetleges eltérések okaira is kitértek a pedagógusok.
(Tanmenetek, KRÉTA, tanulói füzetek, plakátok, dekorációk)
teljesül
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.1.
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
Az intézmény rendelkezik Belső ellenőrzési tervvel, amely tartalmazza az ellenőrzés idejét, az ellenőrzött területet, megjelöli az ellenőrzés módját konkrét szempontokkal, felelősökkel .A belső ellenőrzési rendszer kiépített: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség vezetők, BECS. Munkaterv szerint végzik munkájukat. A munkatervekben minden esetben megjelenik a feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője. A belső ellenőrzés tapasztalatait a beszámolókban elemzik. (SZMSZ, V. int.) teljesül
1.6.2.
A pedagógusok digitális kompetenciáinak és digitális pedagógiai kompetenciáinak értékelése az intézményi elvárásrendszerben hangsúlyosan megjelenik.
A digitális eszközöket alkalmazzák oktató tevékenységükben. A digitális kompetencia kiemelt szerepet kap az intézményi önértékelés, valamint a pedagógusok önértékelése során. Szeretnének még nagyobb kompetenciával rendelkezni ezen a területen, hogy az új digitális eszközök kihasználtsága még optimálisabb legyen.(IÖ, V.int.) inkább teljesül
1.6.3.
Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. A pedagógiai munka ellenőrzése szabályozott. Az ellenőrzés megszervezése az igazgató feladata. Tanévenként meghatározott az ellenőrzés területe, módszerei, az ellenőrzés tapasztalatainak rögzítése, közzététele. A munkaterv tartalmazza az éves ellenőrzési tervet, amely részletesen szabályozza a tevékenységeket felelősök megjelölésével. Az ellenőrzésbe az intézmény vezetőhelyettesei mellett bevonják lehetőség szerint a munkaközösségvezetőket is pl.óralátogatás vagy a dokumentumelemzés.
(SZMSZ, Munkatervek)
teljesül
1.6.4.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Az intézmény azonosítja, elemzi és figyelemmel kíséri a tanulói ellenőrzési, mérési, értékelési eredményeket, az eredményesség mutatóit. Az intézményben folyó pedagógiai munka hatékonysága lemérhető , a kompetenciamérés, NETFIT, az idegen nyelvi mérési, a tantárgyi év végi eredményekkel, és a versenyeredményekkel. Minden évben elemzik az OH mérés eredményeit is, levonják a tapasztalatokat, feladatokat jelölnek ki az eredmény további javítására. A továbbtanulási mutatók nyilvántartása és elemzése hiányos.(Munkatervek, Beszámolók, mérési és egyéb eredmények elemzése, intézményi elvárásrendszer, interjúk) inkább teljesül
1.6.5.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, a tanév végén a statisztikai adatokat elemzi. Törekednek a mérési eredmények javítására. Év közbeni ellenőrzésekkel, értekezleteken, mérésekkel, beszámolókban, tantárgyi jegyek lezárásánál történik az elemzés, utána, ha szükséges korrekciót hajtanak végre.(PP, Munkatervek, Beszámolók, V. int.) A értékelés-önértékelési programot az intézmény vezetője készíti, majd az alkalmazotti közösség fogadja el (SZMSZ).
teljesül
1.6.6.
Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.
Az ellenőrzések eredményeit rögzítik,felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is. Minden esetben megtörténik a látogatott óra értékelése, a feljegyzéseket az igazgatóhelyettesek gyűjtik.
(V. és P. int.) teljesül
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.1.
Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelés jelenti.
Az intézmény értékelése évente, a tanév végi záróértekezleten az intézményi beszámoló elkészítésével zárul. (V. és P. int.) teljesül
1.7.2.
Az intézményi önértékelés megvalósítását az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Az értékelések meghatározott, kihirdetett ütemezések alapján történnek. Az elbeszélgetésekre a kollégák egy szempontsor segítségével tudnak felkészülni, az értékelés írásban is rögzítésre kerül (intézményi önértékelés). Az intézményvezető önértékelése hiányzik, elmaradt. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az éves munkaterv alapján, a szabályozók figyelembevételével. A kollégák részt vesznek a rendszer kialakításában, működtetésében.Az intézményi önértékelésbe az intézményvezető minden kollégát bevon és az önértékelési folyamatban felhasználják (elemzik és értékelik) az intézmény által gyűjtött, valamint az ellenőrzések során született eredményeket az intézmény vezetésének irányításával.(P. és V. int.) intézmény értékelése évente, a tanév végi záróértekezleten az intézményi beszámoló elkészítésével zárul. (V. és P. int.) inkább teljesül
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.1.
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
A NAT-ban megfogalmazott tanulói kompetenciák szintjének felmérése mind szóbeli mind írásbeli megnyilatkozások során leszűrhető. Az alapdokumentumok, és az azok alapján készülő munkatervek részletesen tartalmazzák a mérési rendszer működését, folyamatait, eljárásait. A DIFER, a kompetencia, és a belső mérések eredményeit elemzik, és fejlesztési terveket készítenek a fejlődés érdekében. (Mérések dokumentumai, PP, Munkatervek.) Tehetséggondozó és felzárkoztató csoportjaik is mérések alapján kerülnek kialakításra.
teljesül
1.8.2.
A pedagógusok a pedagógiai programhoz illeszkedő, a tanulási eredmények értékelésére alkalmas ellenőrzési, értékelési eszközöket választanak vagy készítenek, amelyhez felhasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket is.
A dokumentumokban (PP, Házirend) meghatározott módon történik a tanulók értékelése. Az értékelés általános elveit a PP tartalmazza. A sajátos nevelési igényű tanulók estében az értékelés módja a tanmenetekben szerepel. Az önértékelési dokumentumok alapján az értékelés az előírásoknak megfelelően történik. A nevelőtestület tagjai rendszeresen használják a tanórákon az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket, az ellenőrzés és értékelés rendszerében is többször alkalmazzák a digitális technológiát. A digitális eszközökkel való ellátottság kiemelkedő , használatuk rendszerszerű. (bejárás, interjúk.) teljesül
1.8.3.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. A Pedagógiai program rögzíti a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési alapelveit, szempontjait, formáit. A tanulók ellenőrzése folyamatos. (PP, SZMSZ, Interjúk) SZMSZ rendelkezik a szülők tájékoztatásának módjáról, az interjúk alapján a szülők elégedettek annak megvalósulásával. Fogadóórákon, szülői értekezleteken, az osztályfőnökök és a szaktanárok pedig a tanév elején ismertetik az alkalmazott ellenőrzési és értékelési szempontokat. Több esetben a tanulók füzetében rögzítik.
teljesül
1.8.4.
A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
Az intézményi dokumentumokban részletesen szabályozzák az értékelés módját, gyakoriságát, ezekről a nevelési-oktatási folyamat elején tájékoztatást kapnak a tanulók és a szülők: fogadóórákon, szülői értekezleteken, az osztályfőnökök és a szaktanárok pedig a tanév elején ismertetik az alkalmazott ellenőrzési és értékelési szempontokat. Több esetben a tanulók füzetében is rögzítik. A partnerek számára is elérhetők az információk az iskola honlapján.(Interjúk, PP, Házirend, honlap) Ennek elsődleges színtere az elektronikus napló, mely valamennyi feladat teljesítéséhez elegendő információt szolgáltat. Az évfolyamon személyre lebontva hívja fel az osztályfőnök, a szaktanár a kollégák figyelmét az esetleges hiányosságokra.
teljesül
1.8.5.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
Az OH mérés eredmények elemzése rendszeres. A beszámolókban az évközi eredményeket a statisztikai elemzésekkel együtt részletesen kiértékelik, mind iskolai, mind pedig osztályszinten. Külön kiértékelik a különös bánásmódot igénylő tanulók teljesítményét, fejlődését. Félévkor és tanév végén az eredmények összevetése és értékelése megtörténik. Amennyiben szükséges, fejlesztési tervet
készítenek.(P. és V.int.) teljesül
1.8.6.
A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
Az SZMSZ rendelkezik a szülők tájékoztatásának módjáról. A szülői kérdőív alapján és az interjúk a szülők nagyon elégedettek a tájékoztatás módjával és mennyiségével, a tantárgyi ellenőrzés rendszerességével. Napi szinten ad visszacsatolást a mindenki számára elérhető e-napló.Az érdemjegyek bekerülnek a Kréta-naplóba, 1.2.osztályokban szöveges értékelést kapnak a tanulók. De erre szolgálnak a fogadóórák és a szülői értekezletek is. A tanárok heti fogadóóráik során szinte napi kapcsolatban állnak a szülőkkel. (SZMSZ, PP, Interjúk)Év közbeni visszajelzések: szülői értekezlet, fogadóóra, tanárok heti fogadó órái, telefonkapcsolat a szülőkkel, tanórákon órai munka, írásbeli-szóbeli munkákért adott jegyek, e-naplóban történő üzenetek, tájékoztatók,félévi, év végi értesítők, felmérések eredményei
teljesül
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)
1.9.1.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
A mérések eredményei az értékelés után beépülnek a mindennapi munkába, szükség szerinti módosítás után a következő folyamat részévé válnak. A következő tanév tervezésénél figyelembe veszik az előző tanév tapasztalatait is. Az intézmény értékelése így évente, a tanév végi záróértekezleten az intézményi beszámoló elkészítésével zárul. Törekednek a differenciált óravezetésre, fejlesztő foglalkozásokat tartanak, az eredmények alapján történik tantárgyi megsegítés (V. int., PP, Munkatervek) teljesül
1.9.2.
Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.
A mérési eredményeket az intézmény rendszeresen elemzi. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. A feladatok elvégzése során tapasztalt tanulságokat a vezetőség kiértékeli, majd meghatározza a fejlesztési lehetőségeket. A következő (munka)tervek elkészítése során mind a pedagógusok, mind az intézmény vezetői beépítik a
javaslatokat teljesül
1.9.3.
Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
Az intézmény a pályázati lehetőségeket maximálisan kihasználja. A problémák megoldására többek között külső erőforrások bevonásával próbál módszertani segítséget nyújtani. Szükség esetén, igény szerint módosítják a tervben szereplő egyéni fejlesztések, felzárkóztatások, tehetséggondozó foglalkozások óraszámát és formáit. Megszervezik a pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai foglalkozásokat. Az integrált oktatást pedagógiai asszisztensek segítik. (PP, Munkatervek, V. és P. int.) teljesül
1.9.4.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
Az intézmény a pályázati lehetőségekkel él (TÁMOP,KEOP, TIOP,NTP, MATEHETSZ, EFOP,TOP). A külső partnerekkel tartott kapcsolatok során minden szakmai támogatást feltérképez és bevon az eredményes, hatékony tevékenység érdekében. (Beszámolók, Munkatervek,V. és P. int.) Mint kiváló tehetségpont iskola nagy figyelmet fordítotanak egyrészt a saját jó gyakorlatok kialakítására, illetve más, használható alkalmazás adaptálására. A módszerek, jó gyakorlatok megjelennek szerkesztett módszertani füzetek formájában (Évfolyam délutánok a napköziben, Játékos képesség,készségfejlesztés a napköziben, Játékos nyelvi módszertani füzet, mintatervezetek, óravázlatsémák, logikai –társas és kincskereső játékok, mesterprogramok). Az egyetemi karon folyó pályázatokban is részt vesznek pl. továbbképzések, jó gyakorlatok, tehetséggondozás.
teljesül
1. Pedagógiai folyamatok
A tevékenységek értékelése:
A stratégiai és operatív tervezés koherenciájának megvalósulása.
kiemelkedő
Az intézményi stratégiai dokumentumok és a köznevelési célok összhangjának megvalósulása.
kiemelkedő
A stratégiai tervek megvalósulásának elősegítése a tanévekre bontott éves tervek alkalmazásával.
kiemelkedő
Az éves tervek és a beszámolók összhangjának megvalósulása. kiemelkedő
A pedagógiai folyamatok követhetők a pedagógusok és az intézmény dokumentumaiban.
kiemelkedő
Az intézményi célok elérését támogató ellenőrzési rendszer működtetése.
kiemelkedő
Az intézményi önértékelés jogszabálynak megfelelő működtetése.
megfelelő
A pedagógiai program alapelveivel és követelményeivel összhangban álló mérési, ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése.
megfelelő
Az ellenőrzés és a mérés, értékelés eredményeinek rendszeres visszacsatolása. megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
Az intézményi önértékelés mellett a rendszeres, éves vezetői önértékelés megvalósítása is szükséges. A pedagógusok digitális kompetenciáinak további erősítése a megújult infrastruktúra még hatékonyabb kihasználása érdekében.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az éves tervek és a beszámolók összhangjának megvalósulása. Szakmai közösségek bevonása a tervek előkészítésébe és a megvalósításba. Az intézményben a pedagógiai folyamatok az intézményi és fenntartói céloknak megfelelően tudatosan tervezettek; a stratégiai célok határozzák meg az operatív célokat és feladatokat. Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak megfelelően választja meg oktatási-nevelési céljait.
- Személyiség- és közösségfejlesztés
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1.
A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).
Az intézmény hangsúlyt fektet a komplex személyiségfejlesztésre, az egyéni képességfejlesztésre. A beszámolóikból is kiderül, hogy a pedagógiai programjuk cél- és feladatkitűzéseinek megfelelően a tanórákon megvalósított személyiség- és közösségfejlesztés mellett további színes programokat is kínálnak a tanulók számára, amelyek ugyanezeket a célokat szolgálják: kiállítások az aulában, test-lélek egyensúlya kihívás, túra szakkörök, lovas szakkör 7 szokás program,fenntartható udvar, környezetismereti szakkör. (Beszámolók, interjúk) teljesül
2.1.2.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
A tanulás tanítása elv érvényesülés minden tantárgy esetében. Az iskola tanulószobai és napközis foglalkozásokat szervez a tanórákra történő felkészülés érdekében. A tanítási órákon a differenciálás, a játék alapú, élményközpontú tanulás a csoportbontás, az IKT- használat a motiválási eszközök széles választéka segíti a tanulás tanítását. (SZMSZ,PP, Munkatervek, Beszámolók, Interjúk) teljesül
2.1.3.
A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
A tanulók képességeinek felmérése nemcsak a tanítási órákon elvárt és teljesített tevékenység az intézményben, de különböző tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások keretében is folyik. (Munkaterv, Beszámoló, Interjúk). Fogadóórák, szülői értekezletek, tapasztalatcserék szolgálják a tanulók megismerését. Esetenként a szülőkkel készített interjúk, tapasztalatcserék szolgálják a tanulók megismerését. Mind alsó, mind felső tagozaton előszeretettel használják a kollégák a szociometriai felmérést, illetve a különböző konfliktuskezelő technikákat, Gordon-módszer, 7 szokás valamint az Arizona programot. Nagy szerepük van ebben fejlesztő kolléganőknek és az iskolapszichológusnak. Szoros együttműködés jellemzi az intézményt a családsegítő és gyermekvédelmi szervekkel, a védőnőkkel, az önkormányzattal. teljesül
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.1.
A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
A személyes kompetenciák fejlesztésére nevelés megjelenik az osztályfőnöki munkaközösség terveiben is. Sokszínű, változatos közösségfejlesztő programok jelennek meg a munkatervekben, beszámolókban, ezek segítségével is fejlesztik a tanulók szociális kompetenciáit. A pályázat útján megvalósuló programok mellett (TOP, EFOP, Erzsébet tábor, Határtalan, NTP) kihasználják a lehetőségeket ingyenes programok szervezésére is (érzékenyítő program, jótékonysági gyűjtések, fenntarthatóság, állatvédelem stb.). (PP, V. és P. int.) teljesül
2.2.2.
A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
Tervezetten és tudatosan végzik a fejlesztő tevékenységet, valamint értékelik annak megvalósulását. A fejlesztő pedagógus ennek a motorja, különösen a DIFER és a kompetencia mérések esetében. Kapcsolatot tart a kollégákkal és szükség esetén jelez a tanítóknak, szaktanároknak is (interjúk) és a fejlesztések eredményeit folyamatosan nyomon követik, és rendszeres időközökként, szakmai konzultációt követően fejlesztési korrekciót hajtanak végre. (Beszámolók, V. és P. int.) teljesül
2.2.3.
A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.
A PP szabályozza a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységeket. A pedagógusok önértékelésében is kiemelt feladatként jelenik meg az egyéni képességekhez igazodó tanulásirányítás, az egyéb foglalkozások dokumentumaiban és a tanmenetekben is nyomon követhető a fejlesztésA mindennapi gyakorlatban nyomon követhető a fejlesztő munka. Valamennyi program úgy épül fel, hogy mindenki megtalálja benne a maga lehetőségeit, a kollégák tudatosan tervezik ezt és nagy tapasztalattal rendelkeznek.A beszámolókban a megvalósult programokat értékelik a munkaközösségek és a DÖK.(Munkatervek, Beszámolók, V. és P. int.) teljesül
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.1.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
Az intézményben bár nem magas a hátrányos helyzetű, szociális problémával küzdő tanulók aránya, a szociális hátrányok csökkentését kiemelten kezelik. Az iskola olyan monitor rendszert működtet, ahol az osztályfőnökök, a fejlesztő pedagógus, család és gyermekvédelem kapcsolattartója, iskola pszichológus, iskolavezetés között az információáramlás és továbbítás naprakész (interjú).
teljesül
2.3.2.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
Egyéni bánásmód érvényesül, szoros az együttműködés a hátrány kompenzációjához érintett partnerekkel. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse részt vesz a családsegítő szolgálat jelzőrendszeri megbeszélésein. A hátrányos helyzetű tanulókról rendelkező határozatokat napra készen vezetik. SNI- fejlesztési terv minden gyermek esetében a szakértői vélemény iránymutatása alapján készül. A segítő szakemberekkel folyamatos a kapcsolattartás, egyeztetés.(V. és P. int.)
Az intézmény nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű tanulókról. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusai a magas tanulói létszám ellenére az osztályfőnökök és a szülők tájékoztatása alapján információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. Szükség esetén esetmegbeszélésre kerül sor. teljesül
2.3.3.
Az intézmény támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.
A tantárgyfelosztás órakeretei között az egyéni szükségleteket figyelembe véve (lemorzsolódásban veszélyeztetett, SNI és BTM-es tanulók esetében) biztosítják az egyéni foglalkozásokat. Az intézmény fontos feladatának tarja a tanulási-tanítási folyamat során a személyiség- és közösségfejlesztés kereteinek biztosítását. Felkészült és törekszik a személyre szabott nevelés-oktatás feladatainak ellátására, valamint a tanulási nehézségek kezelésére és a tehetségek fejlesztésére, gondozására (kiemelt figyelmet igénylő tanulók). PP (differenciált oktatással felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozások, tehetséggondozás). A szociális segítő munka eszközeivel is támogatást nyújtanak.
teljesül
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.1.
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.
A személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékként kezelik a világ megismerésének igényét, az igényt a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására (PP, Beszámolók, interjúk). Az intézmény lehetőséget biztosít a tanulás módszertani tréningre a tanulók számára. Osztályfőnöki órák tanmenetébe is beépül a tanulásmódszertani ismeret.Az önálló ismeretszerzés, az önálló tanulás egyik feltétele az IKT eszközök megismerése, alkalmazása. Másik fontos terep a tanóra, ahol a kollégák segítségével olyan módszereket eljárásokat ismer meg a tanuló, melyek segítségével jobban boldogul az ismeretszerzés területén.Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása.
teljesül
2.4.2.
Az intézmény támogatja a digitális technológia alkalmazását a személyre szabott nevelés-oktatás érdekében, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni tanulási igényeit.
A tanulás tanítása elemeit tartalmazzák a tanórák. Ezen kívül a pályázat, a játékosítás is bővíti az eszköztárat. Az IKT- eszközök alkalmazása sok lehetőséget biztosít erre (interjúk). Egyéni és felzárkóztató foglalkozások segítségével, valamint módszertani sokszínűséggel támogatják a nehézségekkel küzdő tanulókat. A megye általános iskolái részvételével szépíró versenyt rendeznek az SNI-s és BTM-s tanulók számára. A KPVK Gyógypedagógiai Intézetével és egy klinikai szervezet szakmai támogatásával atipikus fejlődésű tanulók számára integrációs 1. osztályt indítottak.(Beszámolók, bejárás, Interjúk) teljesül
2.4.3.
Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
A tanulástanítása elemeit tartalmazzák a tanórák. Ezen kívül a játékosítás és az IKT-eszközök alkalmazása is bővíti az eszköztárat. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók tanulását felzárkóztatásukat folyamatosan segítik.A képességfejlesztést a hiányosan működő pszichés és kognitív funkciók terápiás jellegű korrekciójával, a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatással oldják meg.Egyéni foglalkozásokkal, fejlesztő tevékenységekkel, tanítási órán kívüli programokkal is segítik a sajátos nevelési igényű tanulókat. A szakmai munkát logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segíti. (PP,Beszámolók, interjúk.) teljesül
2.4.4.
A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.
A pedagógiai programban megjelenik az önálló tanulás támogatása célkitűzésként. A tanulás tanulása, valamint a nem tantárgyi tanulás egyéb e célt szolgáló elemei meghatározásra kerültek a PP-ben. Az intézmény pedagógiája kiemelt figyelmet szentel az önálló tanulás képességének kialakítására, módszertani eszköztára pedig elméletben is biztosítja az ehhez szükséges feltételeket. A tanároknak megfelelő képzettségük, és a folyamatos továbbképzéseknek( 7 szokás, autizmus és ADHD, játékosítás) és önképzéseknek köszönhetően törekszenek arra, hogy az önálló tanuláshoz minden esetben szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, ilyen módon is alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát. (Beszámolók, interjúk)
teljesül
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.1.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
A megvalósuló programok biztosítják az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést többek között a témahetek alkalmával, a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében. A megvalósuló programok biztosítják az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést többek között a témahetek alkalmával a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében, számtalan programmal tesznek azért, hogy diákjaikat egészséges és környezettudatos életmódra neveljék. Ennek részét képezik az osztályfőnöki órák,pl. a fenntartható udvar építése, TeSZedd!, madár etetés, szelektív hulladékgyűjtés, környezetismereti szakkör 2. osztályban, újrahasznosítás. (Munketervek, Beszámolók, Interjúk) teljesül
2.5.2.
A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
A tanórán kívüli tevékenységek a papírgyűjtés, a szelektív hulladékgyűjtés, udvarrendezés, növények, virágok gondozása, madáretetés, túraszakkör, világnapok rendezvényei, témahetek a fenntarthatóság és környezettudatosság jegyében, a madarak és fák napja, a Föld napja, a kisállatbemutatók foglalkozások alkalmával gyakorlókertben a gyakorlatban is alkalmazzák tudásukat. (PP, munkatervek, interjúk, bejárás.) teljesül
2.5.3.
Az intézményben a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy nemcsak tanórákon, hanem egyéb nem tanórai keretek között is foglalkozhassanak a fenntartható fejlődés kérdéseivel.
A környezettudatos szemlélet és értékrend kialakulását, az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátítását a pedagógiai program célkitűzései között szerepeltetik. Erre nagyon nagy hangsúlyt fektetnek osztály-, és iskolai szinten egyaránt.A tanulók fejlesztésében, az iskola mindennapi gyakorlatában folyamatosan megjelenik a fenntarthatóág iránti igény kialakítása, az "ökotudatosság" fontosságának hangsúlyozása Erre nagyon nagy hangsúlyt fektet az intézmény osztály- és iskolai szinten egyaránt pl. fenntartható udvar építése, TeSzedd! program, Autómentes nap a városban, gyűjtés a kutyamenhelynek, Lovastábor, Vándortábor, szelektív hulladékgyűjtés, konferencián történő részvétel, projekthét, környezetismerti versenyek, környezetismerti szakkör keretein belül.(Munkaterv, Beszámoló, bejárás, P. és V. int.) teljesül
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.1.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
A stratégiai és operatív dokumentumokban megjelenő terveknek megfelelően, sikeres, sokoldalú közösségfejlesztő programokat szerveznek az iskolánkban. Osztályszinten az éves osztályfőnöki munkatervben megtervezik a legfontosabb közös programokat, a kirándulásokat, gyermeknap, sportnap, projektek, illetve mindazokat a rendezvényeket, amelyek lehetővé teszik az együttműködést. Iskolai szinten a DÖK programjai nagyszerű lehetőséget biztosítanak közösségfejlesztésre
(Beszámolók,interjúk, önértékelés).
teljesül
2.6.2.
A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
A közösségfejlesztő munka az éves tervekben megjelenik. Ennek fontosságával minden pedagógus tisztában van. A közösségfejlesztés eredményeit a szülők is elismerik. A pedagógusok megfelelő pedagógiai, pszichológiai, módszertani ismeretekkel rendelkeznek, amelyek a tanulócsoportok, közösségek fejlesztését szolgálják. A nevelőtestület tagjai megosztják tapasztalataikat egymás között belső továbbképzések, szakmai megbeszélések során. Egymást támogatva és segítve közösen munkálkodnak a tanulóközösségek fejlesztésének érdekében. (Munkatervek, Interjúk)
teljesül
2.6.3.
A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
A beszámolókban jól nyomon követhetők a kitűzött célok és feladatok, felelősök megnevezésével az elért eredmények, a megvalósítás ideje. Az osztályfőnökök saját tevékenységüket, osztályukban elért eredményeiket külön is értékelik.
Az intézményi hagyományok ápolását és a támogató szervezeti kultúrát nyomon követhetjük az iskolai munkatervekből, az iskola honlapján közzétett programokból. Az intézmény valamennyi beszámolójában szerepelnek a célok, felelősök megnevezésével az elért eredmények, a megvalósítás ideje. (Munkaterv, Beszámoló, V. és P. int.) teljesül
2.6.4.
Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
Az SZMSZ meghatározza a tájékoztatás formáit, külön részletesen bemutatja a szülők tájékoztatásának módját és eljárásrendjét. Az intézmény teljes mértékben támogatja és elősegíti a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. Ennek fórumai többek között a belső kommunikáció-előre tervezett módon, a pedagógusok tantestületi értekezleten vesznek részt, indokolt esetben rendkívüli értekezletet tartanak, valamint a napi szintű információátadásra is van lehetőség, az iskola honlapja, a hirdetések, faliújságok, valamint az osztályok, illetve tanulócsoportok tanáraikkal közös Facebook- ill. Teams csoportjai adnak erre lehetőséget. Munkaközösségi és nevelőtestületi értekezletek keretében elhangzott információkat az iskolai levelezőrendszerén, az elektronikus naplóban, a honlapon, a közösségi portálon és a települési újságban osztják meg. Megfelelően működik az iskolai DÖK, rendszeresek a véleménycserék, az iskolagyűlés.(interjúk, önértékelés) teljesül
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
2.7.1.
Közösségi programokat szervez az intézmény.
A tanév során több közösségépítő program megvalósítására kerül sor. Visszatérő programok: a kirándulások, a halloween-buli, az és iskolai karácsony, a farsang, a zene világnapja, a tánc világnapja, a táborok, a túrák, a süti vásár, a versenyek és a vetélkedők. Pedagógusoknak névnapi köszöntéseket szerveznek, a pedagógusnapot és a decemberi testületi vacsorát a nyugdíjasainkkal együtt, valamint partnereinkkel közösen a szülők-nevelők bálját rendezik meg és társadalmi munkát szerveznek a szülőkkel pl. az iskolaudvaron kertészkedés, rendrakás.(Beszámolók,Interjúk, Munkatervek)
teljesül
2.7.2.
Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.
A diákönkormányzatot bevonják egyes programok szervezésébe. A munkaterv része a diákönkormányzat munkaterve is. Kiemelkedő esemény minden tanévben a DÖK-nap,a fordított nap, Mikulás, karácsonyi készülődés-sütivásár, farsangi bál, Valentin nap, a gyermeknap és a bolond ballagás, a sportnap és a DÖK munkatervben leírt sok program. (Munkatervek, Beszámolók, V. és P.
int.) teljesül
2.7.3.
A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
Iskolai közös programokon vesznek részt, bekapcsolódnak kirándulásokba, osztályprogramokba is. Nagyon sok rendezvény nyitott a szülők számára is, pl. a tanulmányi kirándulások, a családi túrák, az osztályok által rendezett süti- vásár, a farsang. A szülői munkaközösség vezetése aktívan vesz részt a mindennapokban. Aktívan közreműködik a szülők-nevelők báljának, az alapítványi bálok megvalósulásában, az udvar társadalmi munkában történő felújításában és egyéb felajánlásokban (Beszámolók, interjúk).
teljesül
2.7.4.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
Az intézményben a diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. Az ezt tárgyaló értekezleteken az intézmény dolgozói illetve adott esetben a DÖK képviselői jelen vannak. Így például a PP-t a tantestületen kívül a Szülői Szervezet is megvitatta és elfogadta, a Házirendet pedig a DÖK képviselőivel egyeztetve fogadta el a tantestület. Nyílt napokon a szülők betekintést nyerhetnek az iskola életébe.(Interjúk) Szülői értekezleteken az osztályfőnökök közvetítik az elvárásokat és követelményeket, a szaktanárok a fogadóórákon, nyílt napokon módszertani segítséget adnak.
Szülői értekezleteken az osztályfőnökök közvetítik az elvárásokat és követelményeket, a szaktanárok a fogadóórákon, nyílt napokon módszertani segítséget adnak. Az átmenetek eljárásrendje szerint a tagozati váltások megkönnyítése jól működik a gyakorlatban.
teljesül
2.7.5.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
Az iskolai diákökormányzat összehangoltan, jól működik, a munkájukat segítő nevelővel. Kéthetente DÖK, évi három alkalommal iskolagyűlést szerveznek. A szülők elégedettek a lehetőségekkel (interjúk, kérdőívek).
teljesül
2. Személyiség- és közösségfejlesztés A tevékenységek értékelése:
A pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelő személyiségfejlesztési feladatok megvalósulása. kiemelkedő
A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése és nyomon követhetőségének megvalósulása. kiemelkedő
A tanulók szociális hátrányainak enyhítésére kidolgozott rendszer működtetése.
kiemelkedő
A pedagógiai programmal összhangban lévő önálló tanulástámogatási gyakorlat megvalósítása. kiemelkedő A pedagógiai programmal összhangban álló egészséges és környezettudatos életmódra nevelés támogatása. kiemelkedő
A pedagógiai programban megfogalmazott közösségfejlesztési feladatokkal összhangban lévő tanulói együttműködés támogatása.
kiemelkedő
A több szinten és eredményesen szerveződő közösségépítő programok megvalósulása.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
Nem találtunk fejleszthető területet.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény számos közösségi programot szervez, amely nagymértékben hozzájárul az együttműködés készségének kialakításához és a személyiségfejlesztéshez.A pedagógiai programmal összhangban álló egészséges és környezettudatos életmódra nevelés támogatása. A több szinten és eredményesen szerveződő közösségépítő programok megvalósulása.A kiemelt figyelmet érdemlő tanulók számára az intézmény differenciált fejlesztést biztosít. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
- Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Az intézmény eredményeinek elemzése és értékelése folyamatos annak érdekében, hogy az intézmény Pedagógiai Programjában megjelölt tanulás-tanítás eredményességét elérjék- országos és belső kompetenciamérések, az idegen nyelvi mérések, a tanév végi és félévi elismerések, tantárgyi tanulmányi eredménye, magatartás-szorgalom értékelése, sport és tanulmányi versenyek, lemorzsolódásban veszélyeztetettek, neveltségi szint, versenyek és nyelvvizsgák eredménye, továbbtanulási mutatók, szakvezetők hallgatói értékelése . Folyamatosan megtörténik a megfelelő következtetések levonása és ehhez készülnek fejlesztési tervek. A továbbtanulási mutatók is jók, de a középiskolai tanulói nyomon követés alapján a diákok jól teljesítenek. (PP, Mérések elemzése, V. int., Munkatervek) teljesül
3.1.2.
Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.
Minden esetben fontosnak tartják partnerek gényeit és a társadalmi elvárásokat.A környezet lehetőségeit figyelembe véve, a szülők igényeit felmérve fogalmazzák meg az elvárásokat.(SZMSZ, Munkatervek, Beszámolók, Interjúk.)
Az intézmény a kulcsfontosságú sikertényezőket a fenntartóval közösen, a tanulók és a szülők elvárásait figyelembe véve határozza meg. A nevelési célok megvalósulásának PP-ben rögzített sikermutatóit az intézmény teljesíteni tudja.
teljesül
3.1.3.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, vármegyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók. Stb.
Az intézmény munkaterveiben, beszámolóiban részletesen nyomon követhetők a mérési eredmények, nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:kompetenciamérések eredményeit, tanév végi eredményeket,versenyeredményeket. A nevelőtestület munkaközösségei és az iskolavezetés értékeli az eredményeket, összehasonlító elemzést végez, beszámol a nevelőtestületnek, az érintetteket tájékoztatja. Ez az elemzés az év végi beszámolók részét képezi. Kompetenciamérésre felkészítő órákon vesznek részt a tanulók a 8. évfolyamon. A továbbtanulási mutatók nyilvántartása csak részlegesen valósul meg.(Mérési eredmények, Munkatervek, Beszámolók, P. int.) inkább teljesül
3.1.4.
Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.
A mérések eredményét ismerteti a vezetőség, a visszacsatolás, a fejlesztési irányok meghatározása megtörténik Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta emelkedik, azonban kiemelten fontos, hogy ezt a folyamatot, illetve a szintet megtartsák. Az eljárásrendjeiket, intézkedési terveiket ennek figyelembe vételével alakítják ki és valósítják meg.(Mérési eredmények, Munkatervek, Beszámolók, P. int.)
teljesül
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.1.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
Az intézmény kiemelt nevelési céljainak megfelelő eredmények mutathatók ki a tanulók, a szülők és a kollégák megelégedésére. (Beszámolók, Interjúk)
Valamennyi nevelési céljukat minden évben meg tudták valósítani. Az interjúkban megfogalmazták, hogy ezt a közös, irányított munkának köszönhetik.
teljesül
3.2.2.
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények stb.).
Az intézmény kiemelt nevelési céljainak megfelelő eredmények mutathatók ki a tanulók, a szülők és a kollégák megelégedésére. (Beszámolók, Interjúk)
Valamennyi nevelési céljukat minden évben meg tudták valósítani. Az interjúkban megfogalmazták, hogy ezt a közös, irányított munkának köszönhetik.
teljesül
3.2.3.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
A kiemelkedő eredmények eléréséhez a pedagógusok következetes munkája, az egyes területeken dolgozó kollégák mindegyike hozzájárul a lehetőségeinek függvényében (tehetséggondozás, szaktárgyi versenyek, sport és művészeti versenyek. (Beszámolók, P. int.)
A minden tárgyra kiterjedő kompetenciafejlesztés, a tananyag hatékony átadására volt szükség,. módszertani sokszínűség, innovatív szemlélet jellemzi az intézményt. A pedagógusok érdeklődőek, nyitottak, vállalkozó szelleműek. Önképzéssel, továbbképzéseken fejlesztik a módszertani tudásukat. Az egész tantestületet érintő pályázatok, továbbképzések is ezt erősítik.
teljesül
3.2.4.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
Az intézmény akkreditált kiváló tehetségpont már harmadik alkalommal, Madárbarát és Állatbarát iskola, Az év múzeumbarát iskolája, Magyar Táncművészeti Egyetem vidéki tehetségcentruma, Gyémántminősítésű tehetséggondozó központ (Bendegúz) címmel rendelkezik.(bejárás)
teljesül
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.1.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
Minden eredmény nyilvánosságra kerül és tudatosan beépítik a mindennapi munkába. Az eredményeket közzéteszik, az értekezleteken ismertetik, illetve a faliújságon, az iskola honlapján, részben a belső levelező rendszeren, internetes iskolai csoportban. Elemzések után tudatosan beépítik mindennapi oktatásukba. (Beszámoló,V. és P. int.) teljesül
3.3.2.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.
A tantestület megbeszéléseinek és értekezleteinek rendszeres témája az eredmények elemzése és a fejlesztendő területek megfogalmazása,a visszacsatolás minden nevelő feladata a megfelelő területen. A munkaközösségek a saját eredményüket kiértékelik, meghatározzák a fejlesztési célokat és azokat beépítik a következő év munkatervébe és a tanmenetekbe. (Beszámolók, Munkatervek, V. és P. int.) teljesül
3.3.3.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
Az intézményi önértékelés részét képezi az eredmények értékelése, a belső mérési eredményeket felhasználják.(Beszámolók, Munkatervek, Interjúk, kompetenciamérés, tanulmányi eredmények.) inkább teljesül
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.1.
A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
Az interjúkból megtudtuk, hogy ez a terület még fejlesztésre szorul, leginkább azért, mert a középiskolák visszajelzései nem minden valósulnak meg. A középiskolák által megküldött eredményeket megbeszélik az adott évfolyamon tanítók közreműködésével, de kevés a visszajelzést adó középiskola. A tanulók eredményeiről információkat, visszajelzéseket általában személyes visszajelzés alapján kapnak, a tanítványok visszajárnak, de kialakult rendje nincs,esetlegesen történik a tanulókövetés. Az alsó-felső átmenet tekintetében : az ötödik osztály eredményeit összevetik a 4. év végiekkel.(P. és V. int.) inkább teljesül
3.4.2.
A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
A továbbtanulási, beiskolázási eredmények azt mutatják, hogy az alapozó munka eredményes az intézményben. Felvételi felkészítő foglalkozásokat tartanak matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. (Interjúk) A volt nyolcadikosaik mondják el tapasztalataikat a továbbtanulásra készülő nyolcadikosoknak.
teljesül
3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
A tevékenységek értékelése:
Az eredményességi mutatók nyilvántartása, az eredmények rendszeres elemzése és azok visszacsatolásának megvalósulása.
kiemelkedő
A kiemelt nevelési és oktatási célok elvárásainak megfelelő eredmények teljesülése.
kiemelkedő
A belső és külső mérési eredmények intézményi szintű közös elemzése, a szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása.
kiemelkedő
Kidolgozott és gyakorlatban működő a tanulók tanulási útjának követése.
megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
A középiskolai eredmények rendszerezett nyilvántartása és az eredmények kiértékelése után a szükséges fejlesztés beépítése a napi gyakorlatba.
A tanulói életutak követése elindult, a rendszer további fejlesztése és működtetése szükséges, továbbá a tapasztalatok visszacsatolása és beépítése a pedagógiai munkába.
Kiemelkedő tevékenységek:
Támogató tanulási és szervezeti kultúra. Kiemelt tárgyak oktatása eredményes és mérhető módon dokumentált és nyilvános.A kompetenciafejlesztés, az önálló tanulás képességének elsajátítása és a tanulás tanulása kiemelt feladat minden évfolyamon, amely megalapozza az élethosszig tartó tanulást.
- Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1.
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.
Az intézményben jól működő szakmai munkaközösségek vannak.Az intézmény belső kapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúra áll, a pedagógusok szakmai együttműködése kiemelkedő. Az iskola közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. Az intézményben kilenc munkaközösség működik: alsós 1-2. évfolyam, alsós 3-4. évfolyam, napközis, természettudományi, humán, idegen nyelvi, osztályfőnöki, testnevelési, egészségnevelési. Szükség esetén az egy osztályban tanító tanárok közössége is megbeszélést tart. A szakmai csoportok között együttműködés van a feladatok megoldása érdekében (pl. kirándulás, projekt, tanulási nehézséggel küzdő tanuló, iskolai vagy iskolán kívüli rendezvények) .(Munkatervek, Beszámolóik, V. és P. int.) teljesül
4.1.2.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
A munkaközösségek működését az SZMSZ szabályozza. Az éves munkatervben az intézményi feladatok figyelembevételével készül el az önálló munkatervük. A pedagógusok szakmai csoportjai önálló munkaterv szerint dolgoznak. A szakmai munkaközösségek éves munkaterve része az éves intézményi tervnek. Félévi és év végi értékelő beszámolót készítenek a feladatok végrehajtásáról, és fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg. (Munkatervek, Beszámolók, V. és P. int.) teljesül
4.1.3.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
A szakmai vezetők az SZMSZ-ben rögzített munkaköri leírásuk szerint, a hatás- és jogkörüknek megfelelően végzik munkájukat. (SZMSZ, V. és P. int.)
A munkaközösség-vezetők hatásköre a szakmai közösségre terjed ki, jogkörükhöz tartozik pl. a tanmenetek ellenőrzése, óralátogatás (pl. új kollégák és esetleges problémák esetében, önértékelés folyamatában, bemutató órák látogatása), a tagok munkájának és a delegált feladatoknak az ellenőrzése, értékelése. teljesül
4.1.4.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Az intézményben a szakmai közösségek folyamatosan együttműködnek az intézményben folyó nevelőoktató munka színvonalának javítása érdekében. A munkaközösségek célja az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített, ez alapján készül el munkatervük. A pedagógusok minőségi és szakmai közös munkája hatékonyan, tervezett és szervezett formában valósul meg. (Beszámoló, V. és P. int.) A munkaközösségek egy részében alsó és felső tagozatos pedagógusok dolgoznak együtt. A projektek megvalósításában szervezetten dolgoznak a résztvevők. A versenyekre, rendezvényekre való felkészítés összehangoltan történik. MATEHETSZ és EFOP pályázatok is szoros együttműködést igényelnek. A közös rendezvények megkívánják a csoportok közötti együttműködést.
teljesül
4.1.5.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
A közösségek és a szakmai munkaközösségek együttműködését az intézményi élet alappillérének tekintik. Közös munkájuk eredménye az intézményi eredmény. Az éves munkaterv összeállítása során – az intézményi célok elérése érdekében – a vezető a feladatok nagyságához, jellegéhez, a kollégák végzettségéhez, irányultságához igazodva, és az egyenletes terhelés szempontját is figyelembe véve elosztja a feladatokat. Támogatja, elvárja az együttműködést, nem csak azon kollégák között, akik vállalták a feladatot, hanem azok esetében is, akinek a diákjai érintettek a programokban. Az együttműködés területén maga is példát mutat (interjúk). A munkaközösségek fő célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának fenntartása, melyet az intézményvezető támogat. (Beszámoló, V. és P. int.) A vezetés ösztönzi az együttműködést, mindenben támaszkodik a nevelőtestület véleményére: a pályázatok elkészítésében és végrehajtásában, az éves terv elkészítésében, a rendezvények lebonyolításában.
teljesül
4.1.6.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
Az együttműködés és a pedagógiai folyamatok megvalósítása jól nyomon követhető. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik pl. év végi beszámolók elkészítése, eredmények kiértékelése. (SZMSZ, Beszámoló, Munkaterv, V. és P. int.) A munkaközösségek mellett az iskolavezetés és a nevelőtestület tagjai is részt vesznek az ellenőrzésben és az értékelésben munkaterv szerint.
teljesül
4.1.7.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
A nevelőtestületet szoros együttműködés jellemzi a gyógypedagógussal, a pedagógiai asszisztenssel, a szakszolgálat munkatársaival, a logopédussal, a pszichológussal, a külső partnereinkkel, a családsegítő és gyermekvédelmi szakemberekkel, az önkormányzat szociális osztályával, a védőnőkkel, az egészségügyi ellátás dolgozóival. Az aktuális probléma megoldása érdekében az érintett tanárok megbeszélést tartanak, szükség esetén bevonják a szülőt (Beszámolók, V. és P.nterjúk, SZMSZ ) teljesül
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.1.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
Azonosulnak a PP-ben meghatározott célokkal. Munkaközösségi foglalkozásokon, óralátogatásokon, tantestületi információs értekezleteken, megbeszéléseken, tapasztalatcserék, esetmegbeszélések alkalmával osztják meg a tapasztalatokat egymással. Jól működik a mentor program is a fiatalabb kollégák beilleszkedésének segítésére, illetve az új tantárgyat tanító kollégák támogatására. (SZMSZ,
Beszámolók, Munkatervek, inerjúk) teljesül
4.2.2.
Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
A jó gyakorlatok ismertetése bemutató órák keretében és szakmai műhelymunka, esetmegbeszélések során történik. Az elmúlt években több továbbképzésen vettek részt a pedagógusok, amelyekről a résztvevők beszámoltak, és átadták a tapasztalataikat. Belső továbbképzést szerveztek a folyamatban lévő pályázatokkal kapcsolatban (7 szokás, játékosítás, interaktív tábla kezelése), módszertani és informatikai ismeretek témakörében. )( Beszámolók, P. és V. int.) teljesül
4.2.3.
A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.
A munkaközösségek egyik fontos feladata az intézményben, hogy a tudásmegosztás érdekében hatékonyan, innovatívan működjenek, amit a beszámolók igazolnak A munkaközösségek által szervezett bemutató órák és az ott alkalmazott módszerek hozzájárulnak a kollégák szakmai fejlődéséhez, tapasztalataik bővítéséhez ,és a sikeres minősítésre való felkészüléshez. A munkaközösségeken belül működő munkamegosztás is ezt szolgálja.(PP, SZMSZ, Beszámolók, interjúk) teljesül
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.1.
Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Személyes megbeszélések, értekezletek, faliújság, hírlevél és iskolai levelezőrendszer segítségével jut el az információ az érintettekhez .A háromszintű értekezlet jól bevált gyakorlat (vezetői, középvezetői, testületi). Az iskolai épület elrendezéséből /nyitott folyosó/ adódóan gyakori és folyamatos a kommunikáció, mid a vezetéssel, mind a kollégákkal. Az információkat az intézmény valamennyi pedagógusa időben megkapja, így a kétirányú információátadás megfelelően működik. (SZMSZ,
Interjúk) teljesül
4.3.2.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A szervezeten belüli információáramlást hatékonyan kialakították.A hivatalos információs csatorna az intézményben az elektronikus napló, melyen a vezetőség, a pedagógusok, a szülők is kommunikálnak egymással. Az osztályok és csoportok saját levelező rendszert is működtetnek (e-mail, közösségi média felületei). A tanárok és a szülők fogadóórákon, szülői értekezleten is folytatnak megbeszélést. A pedagógus-tanuló kommunikáció rendszeres, napi szinten megvalósul. A szülők tájékoztatásának csatornái (KRÉTA, e-mail, honlap, szülői fórumok) az intézményi SzMSz-ben szerepelnek. Az intézményi önértékelés és az interjúk alapján a digitális kompetenciákat szeretnék továbbfejleszteni.
inkább teljesül
4.3.3.
Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Az intézmény rövid határidővel, rendszeresen továbbítja a pedagógusoknak, tanulóknak és szülőknek az információkat (pl. aktuális információk, változás a tanítási folyamatban, helyettesítés, jogszabályi változások: minisztériumi, fenntartói információk, emlékeztetők megbeszélésekről). A kiemelt információkat a hivatalos csatornán kívül az osztályfőnökök a saját információs csatornáikon is eljuttatják a szülőkhöz. Az egész intézményt érintő információk a honlapra is kikerülnek. További kompetenciafejlesztéseket terveznek a sikeres pályázat által megvalósított digitális infrastruktúra széles körű kihasználására Az intézményben az információátadás valamennyi eszközét használják. Minden hónapban tartanak nevelőtestületi tájékoztatót, ahol a havi programokat beszélik meg. Esetenként hírlevelet ad ki a vezetés. Papíron a helyettesítéseket kifüggesztik a tanáriban, de ezt a kollégák megkapják elektronikusan is a Krétán keresztül. (Interjúk, bejárás) inkább teljesül
4.3.4.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Az információhoz jutás minden pedagógus számára egyaránt lehetséges és akadálytalan a különböző csatornák által. (Interjúk) A vezetőség tagjai hagyományos és elektronikus formákat is alkalmaznak. Információt helyeznek el a faliújságon, megbeszéléseket tartanak a tanáriban, munkaközösségi, tematikus és tantestületi értekezleteket tartanak.
teljesül
4.3.5.
Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
Az értekezletek a tájékoztatást (pl. aktuális információk, iskolai élet eseményei, az azokkal kapcsolatos változások, mérési eredmények, iskolai dokumentumok véleményezése, szavazás, tematikus előadás, megoldásra váró feladat) szolgálják, a vezető (intézmény-, iskola-, munkaközösség-vezető, osztályfőnök) konkrét céllal hívja össze, témájában a résztvevők érdekeltek. A havonta összehívott nevelőtestületi, illetve a félévi és az év végi értekezleteken minden kolléga részt vesz, a munkaközösségi-és a vezetőségi értekezleteken csak az érdekeltek illetve érdekelt kollégák. Az évi munkatervben előre tervezett értekezleteken kívül szükség esetén alkalmi értekezleteket is tartanak, melyek összehívása konkrét célból történik.(SZMSZ, Munkatervek, V. és P. int.) teljesül
4.3.6.
A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
A vezetőség a feladatok elvégzése után értékel. Az óralátogatások után mindig sor kerül fejlesztő célú megbeszélésre, valamint írásos értékelésre is. A pedagógusok által vállalt többletfeladatok elvégzése után a vezető egyéni visszajelzést ad, amelyek a hírlevélben, illetve a félévi és az év végi értekezleten hangzanak el A rendezvények, ünnepségek, egyéb tevékenységek értékelése legtöbbször szóban történik.( V. és P. int., Beszámolók) teljesül
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A tevékenységek értékelése:
A pedagógusok többszintű együttműködésének és szakmai munkájuk intézményi célokkal összhangban történő megvalósulása.
kiemelkedő
Rendszeres, magas színvonalú belső tudásmegosztás.
kiemelkedő
Folyamatos és hatékony, több csatornán működő kommunikációs rendszer működése. megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
A szóbeli és a digitális információátadás arányának megteremtése a célszerűség és hatékonyság szempontjait figyelembe véve.
Kiemelkedő tevékenységek:
A pedagógusok szakmai együttműködése. Az azonos tárgyat tanítók megosztják az általuk készített tananyagokat. Rendszeres és szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
- Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
A pedagógiai programban megjelennek a partnereik, az éves munkaterv kialakításakor egyeztetésre kerülnek a közös programok. (PP, SZMSZ, munkaterv, beszámolók, interjúk) teljesül
5.1.2.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
Az intézmény dolgozói előtt ismert a partnerek köre, fontosságukkal tisztában vannak, hiszen részben tagjai, munkatársai is ezen szervezeteknek, részben aktív résztvevői az együttműködéseknek. A pedagógiai program tartalmazza a partnereket, az éves munkatervben pedig megfogalmazzák azokat az eseményeket, feladatokat, amelyek a partnerekhez kapcsolódó hagyományok megőrzésére szolgálnak.
.(V. és P. int., PP, SZMSZ, Munkatervek, Beszámolók, honlap) teljesül
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.1.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
Folyamatosan ápolják és bővítik kapcsolataikat. (V. int., Beszámoló) A Pedagógiai Program és a Beszámolók tartalmazzák a tevékenységeket. (PP, Beszámoló) Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, céljuk, hogy partnerközpontú intézményként működjenek. Tartalomleírással rendelkeznek, a pedagógiai program tartalmazza a partnereinket, az éves munkaterv tartalmazza a feladatokat, a hagyományaikat, a megfelelő partner beazonosítása az eseményhez ebben megtalálható.
teljesül
5.2.2.
Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.
Az éves munkaterv összeállítása során megtörténik a külső partnerekkel az időpontok, helyszínek, az együttműködés témájának egyeztetése. Néhány kiemelt partnerrel történő együttműködés tartalmát együttműködési megállapodás rögzíti. (V. int., PP, Beszámolók) inkább teljesül
5.2.3.
Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A munkaterv tartalmazza a konkrét partneri együttműködés feladatait az adott tanévre vonatkozóan. (Munkatervek, Beszámolók) Az együttműködő partnerek igényeit a munkaterv elkészítésekor mérik fel, az elégedettségről folyamatosan szereznek be információkat. A további tervek elkészítésében építenek a partnerek elégedettségére. (Interjúk.) . A vezetői önértékelés elmaradása miatt hiányzik a fenntartóval készített partneri elégedettségmérés.
inkább teljesül
5.2.4.
Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
Elkészült az intézmény panaszkezelési szabályzata, mely kidolgozott és a honlapon mindenki számára elérhető. A beérkező panaszokat az intézmény kivizsgálja, szükség esetén szakemberek (pl. iskolaorvos, gyermekvédelem, adatvédelem) segítségét kéri, illetve bevonja a szülői szervezetet is. (Interjú, honlap.) teljesül
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.1.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény eredményei, programjai rendszeresen megjelennek a honlapon, ami naprakész, a legfrissebb híreket is tartalmazza. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit. A tanév eseményeiről, a tanulók eredményeiről a honlapon adnak tájékoztatást.A fenntartó felé a törvényben előírt módon leadja beszámolóit, tájékoztatja az elért eredményekről. (SZMSZ, interjúk.)Az intézmény honlapján, illetve a könyvtárban tesznek eleget a tájékoztatási kötelezettségeinknek.
teljesül
5.3.2.
Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Az intézmény napi működéséről információkat kapnak a tanulók, a szülők, az intézmény vezetése és a fenntartó. Az információátadás mindhárom módját alkalmazzák (szóbeli, írásbeli digitális vagy papíralapú tájékoztatás). Egyéb partnerek a rájuk vonatkozó információkat kapják meg hasonló kommunikációs csatornákon. . A tanulók tájékoztatása a vezetőn, vagy az osztályfőnökökön keresztül történik. A szülőket a Kréta rendszeren, ill. Messengeren, szülői értekezleten, fogadó órán és személyes beszélgetések által tájékoztatják , az SZMK tagoknak értekezleteket tartanak. A fontosabb dolgokról a honlapon is tájékozódhatnak az érdeklődők. (SZMSZ, Interjúk) teljesül
5.3.3.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
Partnereik tájékoztatását és véleményezési lehetőségeit egyaránt fontosnak tartják, és ennek a rendszere működik, a jogszabályban előírtaknak megfelel, további véleménykérés történik, de fejlesztésre szorul.
Különös tekintettel a fenntartó véleményezési jogára.A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását felülvizsgálják, tevékenységüket oklevéllel ismerik el. Erre nincs kialakult gyakorlat, folyamatosan és természetesen történik.(Interjúk, Elégedettségmérés)
inkább teljesül
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, vármegyei szint, országos szint)?
5.4.1.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
A település általános és művészeti oktatási intézményeként számos rendezvényen képviseli az iskolát. Városi megemlékezések, ünnepi műsorok megtartására kapnak felkérést. Minden évben szüreti felvonuláson vesznek részt, valamint a város civil szervezetei által meghirdetett akciókban (szemétszedés, autómentes nap, jótékonysági rendezvények).(V. int.,Munkaterv, Beszámoló) teljesül
5.4.2.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken, azok aktív szereplői és szervezői is. Részt vesznek lehetőség szerint a városi és a körzeti versenyeken. A Munkaterv részletesen leírja azokat a megyei és országos versenyeket, amelyeken hagyományosan képviselik magukat. (Munkaterv, interjúk.) teljesül
5.4.3.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.
Több pedagógus is vehetett át települési és fenntartói (Egyetem) kitüntetést. A város által támogatott Mecénás-elismerésben, Jó tanuló-jó sportoló díjban részesülnek tanulóik és pedagógusaik
rendszeresen.(V. int.)
teljesül
5.4.4.
Az intézmény a fenntartható fejlődés pedagógiájának megvalósítása érdekében együttműködik más intézményekkel, szervezetekkel is, támogatja a pedagógusok és tanulók részvételét olyan projektekben, amelyek erősítik a résztvevőkben a fenntartható fejlődés szemléletmódját.
Fenntartható udvart alakítottak ki szülőkkel, tanulókkal együttműködve, ill. azóta már fel is újították. Ezekben helyi érdekeltségű cégekkel működtek együtt. A KPVK-án rendezett fenntarthatósági programokon részt vesznek tanítványaik. Állatbarát Iskola címet másodszor is elnyerték, a második évben bevonták ebbe az óvodát is. Kutyamenhely részére rendszeresen gyűjtés szerveznek tanítványaik.
Az önkormányzat által szervezett TeSzedd! programhoz minden évben csatlakoznak.(Munkaterv,
Beszámoló, Interjúk) teljesül
5. Az intézmény külső kapcsolatai A tevékenységek értékelése:
A pedagógiai program céljainak megvalósítását támogató partneri kapcsolatok kialakítása. kiemelkedő
A partnerekkel való együttműködés az intézményi dokumentumokban szabályozott.
kiemelkedő
A partnerek tájékoztatása rendszeres, szabályozott. megfelelő
Az intézmény közéletben való részvétele nyomon követhető. kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
Az elégedettségmérés eredményeinek visszacsatolása javasolt.A partnerek tájékoztatása , elismerésük írásos formában is valósuljon meg.
Kiemelkedő tevékenységek:
Részvétel a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.Az intézmény kiterjedt partneri hálózattal rendelkezik. A partnerek beazonosítása több területen él: szakmai (partneriskolák, partner felsőoktatási intézmények), és települési (városi).
- A pedagógiai működés feltételei
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükséges infrastruktúra meglétét, igényeit a fenntartó felé jelzi. A szükséges infrastrukturális igények alapos felmérése, igények összegyűjtése, a tantárgyi minimum eszközlistának való megfeleltetés az intézményvezető és a gazdasági ügyintéző irányításával történik.
(Interjúk, Munkaterv, Beszámolók.) teljesül
6.1.2.
Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
A belső infrastruktúra fejlesztése évről évre, az aktuális igények felmérésével és a pénzügyi lehetőségekhez mérten történik. A költségvetés tervezésénél, az egyetemi belső kontroll rendszeréhez a kockázati tényezőket felmérik, a benyújtandó pályázatoknál felmérik a szükséges eszközökre vonatozó igényeket, ami a gyakorló iskolák számára kiírt pályázattal ebben a tanévben megvalósult. (V. int.) Az előző intézményi ellenőrzés óta nagy előrelépést jelentett a 2023-ban megvalósult intézményfejújítás és a tárgyi eszközök nagyarányú fejlesztése. teljesül
6.1.3.
Az intézmény a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva, az erőforrások tudatos, takarékos felhasználására törekszik, amellyel jó példát mutat a tanulók, a szülők és a külső partnerek felé. Maximálisan kihasználják a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartó nevelés lehetőségeit. az intézménybejárás során, valamint az interjúk alkalmával is számos bizonyítékát tapasztaltuk e szemlélet közvetítésének. Az intézmény a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva, az erőforrások tudatos, takarékos felhasználására törekszik (papír felhasználás, újrahasznosítás technika órán, iskolai dekoráció), amellyel jó példát mutat a tanulók, a szülők és a külső partnerek felé. (V. int., bejárás) teljesül
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.1.
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
Tárgyi felszereltségük lehetővé teszi az ellátásukat, fejlesztésüket illeszkedve a szakmai alapdokumentumban megjelölt feladataikhoz. Az egész iskola akadálymentesítése megvalósult a 2011es felújítás során, majd 2023-ban az infokommunikációs akadálymentesítés is megtörtént .Szülői igényelégedettségi mérésben erre vonatkozóan nem jelentkezett hiányterület.
teljesül
6.2.2.
Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
A tárgyi eszközök rendelkezésre állnak, de folyamatos fejlesztést kívánnak ( pl.fejlesztő szoba, játékok,számítógépek). ( Beszámoló, bejárás, V. int.) teljesül
6.3. Milyen a digitális eszközök kihasználtsága?
6.3.1.
A pedagógusok a napi gyakorlatban alkalmazzák a digitális technológiát a tanítás-tanulás, az értékelés, a kommunikáció során.
Az intézmény IKT eszközeinek kihasználtsága nagyarányú. A pályázatok eredménnyel jártak, az osztályokban interaktív táblák , tanulói tabletek vannak. 2023-ban pályázatból kerültek cserére az informatika terem számítógépei, a könyvtári kutatómunkához 16 gép áll a tanulók rendelkezésére.(bejárás, V. és P. int.) Ezek még célszerűbb és hatékonyabb kihasználását szeretnék megvalósítani (interjúk).
teljesül
6.3.2.
Az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
Az intézményben az IKT-eszközöket rendszeresen alkalmazzák a nevelő-oktató munkában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető, a tanárok a KRÉTA bevezetésével a tanórákon történő IKT eszközhasználatot ott is jelölik.(V. és P. int.) teljesül
6.3.3.
Az intézmény biztosítja, hogy minden tanuló az egyéni igényeinek megfelelően hozzáférhessen a digitális tanulási technológiákhoz.
Az osztályokban interaktív táblák , tanulói tabletek vannak. 2023-ban pályázatból kerültek cserére az informatika terem számítógépei, a könyvtári kutatómunkához 16 gép áll a tanulók rendelkezésére. A tantermekben lévő számítógépek és tabletek lehetőséget adnak a differenciáláshoz, az egyéni feljesztéshez, felzárkóztatáshoz. Az alsó tagozaton játékos formában felkészítik a tanulókat a kompetencia mérés feladatainak számítógépen történő megoldására is.(V. és P. int., bejárás) teljesül
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.1.
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.
A vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény humánerőforrásával kapcsolatos eseményeket, változásokat. Igyekszik felkészülni az ezzel kapcsolatos szükségletek kielégítésére. Az intézmény szakos ellátottságának biztosítására szerződés, óraadók kollégákat is alkalmaznak. (Beszámoló, V. int.) teljesül
6.4.2.
A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A fenntartóval való rendszeres kommunikáció során az intézmény a humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt a kialakult eljárásrendnek megfelelően, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. (V. int.) A fenntartó nyomon követi a humánerőforrás szükségleteit ,és együttműködik a lehetséges hiány kezelésében. A beiskolázási tervnél figyelembe vesszük az iskola szükségleteit és az egyéni igényeket teljesül
6.4.3.
A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
A pedagógiai munka megszervezésében elsődleges szempont a szakértelem. Az intézményi feladatok elosztása során a vezetőség törekszik a terhelés egyenletes elosztására, de a kollégák teherbírását is figyelembe veszi. A tanárok különbözőképpen veszik ki részüket az intézmény tanórán kívüli feladataiból, de a szerteágazó intézményi célokból kifolyólag mindenkire jut feladat (pl. versenyfelkészítés, nyelvvizsgára felkészítés, iskolai programok, projektek, színházlátogatás, ünnepségek, versenyek szervezése). A napi működés esetében a működés biztosítása a legfontosabb szempont.(P, és V. int.) teljesül
6.4.4.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
Az intézmény szakos ellátottsága 100%-os, az intézmény deklarált céljainak megfelel (óraadókkal megoldott). (Munkatervek, Beszámolók) teljesül
6.4.5.
Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembevételével alakították ki.
Folyamatosan figyelemmel kísérik a továbbképzési lehetőségeket, és mindenki az intézmény céljai és egyéni fejlődése figyelembe vételével vesz részt a képzéseken. A pedagógusok továbbképzési kötelezettségéről nyilvántartást vezetnek, ennek ellenőrzése évente megtörténik. Az önértékelések során a pedagógusok megjelölték azokat a területeket, ahol fejlesztést terveznek. A tervezés során a vezetés ezeket az igényeket is támogatja.Az elmúlt években pályázatok keretében több továbbképzést is sikerült az intézményben megvalósítani a teljes nevelőtestület részvételével ( 7szokás képzés, autizmus és ADHD képzés, játékosítás, fejlesztő értékelés). (Továbbképzési program, V. és P. int) teljesül
6.4.6.
A pedagógusok nyitottak olyan új megközelítésekre, amelyek a digitális technológiák, a digitális pedagógia hatékony alkalmazását támogatják a tanulási eredmények elérése érdekében.
Az interjúk során képet kaptunk arról, hogy a pedagógusok a pandémia idején számottevő fejlődést mutattak a digitális technológiák területén. Eszközparkjuk fejlesztésével kiteljesedett ezen lehetőségek köre, amellyel mindannyian élni szeretnének.Egyéni továbbképzésekkel, önfejlesztéssel teszik a pedagógusok módszertani tudásukat még aktuálisabbá, a továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat belső tudásmegosztással teszik egymás számára elérhetővé. (V. és P. int.)
teljesül
6.4.7.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
A vezetőség tagjai rendelkeznek közoktatási vezetői szakvizsgával, ismerik a releváns jogszabályokat, tréningeken fejlesztik vezetői képességeiket. Az intézményi célokat szem előtt tartják, irányítják az intézmény működését, ellenőrzési feladataikat elvégzik. Az intézmény vezetése a képzések révén folyamatosan aktualizálja meglévő tudását az irányítás és ellenőrzés terén. A munkaközösségvezetők elismertek a nevelőtestületben, kiemelkedő munkát végeznek mind nevelési, mind szakmai téren. A vezetői önértékelés rendszeres, éves megvalósításával még hatékonyabb lehetne a munkájuk.
inkább teljesül
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.1.
Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Az intézményvezetőség elkötelezett az új tanítási-tanulási módszerek bevezetésére és alkalmazására (pl. innovációk, jó gyakorlat, módszertani tananyag), belső továbbképzéseket szervez ennek elsajátítására, továbbképzéseken vesz részt. Figyel a kollégák igényeire, érdeklődési területeikre, fejlődni akarásukra, ugyanakkor irányt is mutat. ( Interjúk) teljesül
6.5.2.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
A munkatársak azonosulni tudnak az intézmény pedagógiai céljaival, ezért a szervezet minden tagja számára fontos a stratégiai és operatív dokumentumokban szabályozott, közösen elfogadott elvek, normák betartása.Az éves tervekben közösen elfogadott normák, szabályok alapján folyik az intézmény munkája.Valamennyi döntést megfelelő előkészítés, elemzés, előz meg.A nevelőtestület közös döntéseken alapuló programokban dolgozik, formális és informális információáramlás is segíti az együttműködést.(PP, SZMSZ, Interjúk)
teljesül
6.5.3.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az alkalmazottak a feladatok elvégzése érdekében együttműködnek, azokat magas szinten, igényesen és hatékonyan hajtják végre: munkamegosztás, egyéni képességek figyelembe vétele, teammunka növeli a hatékonyságot. A munkaközösségekre is hatékony együttműködés jellemző a versenyek szervezése és a rendezvények lebonyolítása során. Hatékony az együttműködés a tehetséggondozásban résztvevő kollégák között is. Tudatos és folyamatos az együttműködés az egy osztályban tanító kollégák között,ezt az osztályfőnök koordinálja. (Munkaterv, Beszámoló,V. és P. int.) teljesül
6.5.4.
Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
A pedagógusok a továbbképzéseken szerzett ismereteket belső képzéseken adják tovább, a képzések anyagai pl. felkerülnek a munkaközösségek feladatbankjába. Rendszeresen tartanak bemutató órákat, amelyeket a hallgatókon kívül a kollégák is látogatnak. Az intézményben történt játékosítás eredményeit, produktumait nyílt napok keretében megosztották a városi iskolákkal és hallgatóikkal. A mesterpedagógusok programjaiban is realizálódik a tudásmegosztás (V.és P. interjúk, Beszámolók).
teljesül
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.1.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az Iskola kiemelt feladata évről évre a hagyományaink ápolása. Ez a tevékenység megjelenik a munkaközösségek és az intézményi munkatervekben. A 2022-23 –as tanévben ez kiemelt feladat volt.(Munkaterv, Beszámolók, interjúk.) teljesül
6.6.2.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Kiemelt feladatuk az iskola hagyományainak folytatása és megőrzése. Az éves tervezésben kiemelt hangsúlyt kapnak az ezekkel összefüggő programok. Az iskolai élethez, az állami ünnepekhez kapcsolódó hagyományos ünnepek, illetve a szakmai munkát gazdagító események egyaránt szerepelnek az éves tervezésben, a munkaterv- naptár részében:Tanévnyitó, tanévzáró, Törpe próba (1. osztályosok) , Szecska bál (5. évfolyam), egészséghét, Illyés nap, Magyar Nyelv Hete ,Gyakorjók vagy Tehetség nap,DÖK programok pl. Fordított nap ,ballagás,karácsonyi műsor,Szülők Nevelők Bálja, farsangi bálok, sportnap,víz világnapja,tánc világnapja , zene világnapja, iskolai ünnepélyek, megemlékezések, táborok, nyílt napok, OVI-SULI program , kirándulások, túrák, átmenetet segítő eljárások. Mindig nyitottak új hagyományok megteremtésére.(Interjúk, Beszámolók, bejárás) teljesül
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.1.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
Az intézményi dokumentumokban fellelhetőek, rögzítettek a munkatársakra vonatkozó feladat és hatáskörök, melyeket minden munkatárs felelősségteljesen be is tart. Az intézménybe kerüléskor vagy munkakör változása esetén minden kolléga megkapja az aktualizált munkaköri leírását, amely tartalmazza a hatásköröket. Az éves munkatervben meghatározásra kerülnek az eseményekhez kapcsolódó felelősök. Az eredményekről az érintettek a havi rendszerességgel megtartott nevelőtestületi értekezleteken és iskolagyűléseken beszámolnak. Rendszeresek a vezetői, a munkaközösségi értekezletek, ahol minden elvégzett munkáról a beszámolnak, összefoglaló jelleggel a félévi és a tanév végi értékeléskor.(SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk)
teljesül
6.7.2.
A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
A feladatok delegálásánál a kollégák érdeklődési körére, tapasztalataira és végzettségére épít a vezetőség. A feladatokból maguk is kiveszik a részüket, ezzel motiválják, inspirálják munkatársaikat. Az elosztásnál ügyelnek az egyenletes terhelésre, ennek ellenére ez nehezen megvalósítható . A munkaközösségeken belül is figyelembe veszik a terhek egyenletes elosztását (V. és P. interjúk). inkább teljesül
6.7.3.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
A felelősség és hatáskörök az intézményi SzMSz-ben rögzítve vannak, a munkaköri leírások ezen iránymutatások figyelembe vételével készültek. A tanév során felmerülő feladatokra vonatkozóan az ütemterv, az éves munkaközösségi munkaterv is szabályozó dokumentumként funkcionál. A feladatokhoz rendelt személyek felelőssége és hatásköre támogatja a feladatok megvalósulását. teljesül
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.1.
Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
Az intézményben a döntés-előkészítési folyamatokba a jogszabályi előírásoknak megfelelően vesz részt a nevelőtestület, a döntés előkészítési folyamatba minden érintett bevonásra kerül. (Munkaterv, Beszámoló, V. és P. int.)Nevelőtestületi értekezlet keretében kerülnek előkészítésre az intézményt érintő változások. A folyamatokba minden érintett bevonásra kerül. Az iskolai események, programok tervezése során is véleményt nyilváníthatnak az érintett munkatársak.
teljesül
6.8.2.
Ennek rendje kialakított és dokumentált.
Az SZMSZ-ben rögzítettek szerint valósul meg a nevelőtestület döntés- előkészítésbe történő bevonása A pedagógusok közössége véleményezési jogát gyakorolhatja. teljesül
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.1.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
A kollégák megosztják tudásukat, az információkat egymással Ezekben a fejlesztésekben a munkatársak képességüknek, szakértelmüknek, érdeklődési körüknek megfelelően vesznek részt javaslataikkal. Az intézmény vezetése minden javaslatot megvizsgál, és támogatja az iskola érdekeit szolgáló fejlesztéseket. A munkaközösség-vezetők és a kollégák nagy része nagyon jól alkalmazza a minőségirányításban meghatározott PDCA – elvet, illetve a módosítások, újítások során pedig az SDCA – elvet. A mesterpedagógusok mesterprogramjai motorjai az intézményfejlesztésnek. A tantestület innovatív. (Beszámolók, V. és P. int.) teljesül
6.9.2.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Az intézmény vezetése támogatja az innovációs programokat. Az elmúlt évek ez irányú pályázatai: EFOP 3.3.7 (Az informális tanulás támogatása), MATEHETSZ (tehetséggondozó csoportok) tartalmaznak műhelyfoglalkozásokat és fórumokat a pedagógusok a szülők és a hallgatók számára. Ezen kívül szinte minden nevelőtestületi értekezlet témája. Az egységes intézményi arculatot alakítottak ki, Faccebookoldalt hoztak létre annak érdekében, hogy a szülők a partnerek az aktuális programokat, eseményeket rendszeresen követni tudják. A túraszakkör, a vándortábor és a lovas szakkör sikerrel elindult a kollégák ötlete alapján.(Interjúk, Beszámolók)
teljesül
6.9.3.
Az intézmény támogatja a pedagógusok nevelési-oktatási portálokon és szakmai szervezetekben történő együttműködését, amely segíti a szakmai fejlődésüket, a nevelési-tanítási-tanulási tartalmakhoz való hozzáférést és a digitális nevelési-tanulási technológiákkal kapcsolatos tudásuk, digitális kompetenciáik vagy digitális pedagógiai kompetenciáik fejlődését.
Az intézmény vezetése ösztönzi, elvárja a kollégák ez irányú fejlődését. Az intézmény támogatja a kollégák szakmai szervezetekben történő együttműködését és a digitális tudásuk fejlődését. A tanult új ismereteket, módszereket megosztják egymással a nevelőtestület tagjai, ezeket az anyagokat a Zmeghajtóra töltik fel. Az intézményvezetés és a tantestület nyitott a legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására és követésére. Nyílt napokon a szülők és kollégák is betekintést nyerhetnek a tanórákon folyó munkába. A pályázatokkal, hallgatói képzéssel kapcsolatos bemutató órák (7 szokás, játékosítás) is lehetőséget adnak erre. Játékosítással kapcsolatos bemutató napok: a hallgatók is sokat tanulnak és tapasztalnak ezen alkalmakkor. A projektek bemutató napjain a tanulótársak és a szülők is részt vesznek.
(V. és P.int., Beszámoló) teljesül
6.9.4.
A jó gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, a digitális technológia által nyújtott lehetőségek alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Mind a tantestület, mind a vezetőség nyitott a jó gyakorlatok bemutatására, követésére, az eredmények ismertetésére. Az intézmény támogatja a kollégák szakmai szervezetekben történő együttmüködését és a digitális tudásuk fejlődését bázisintézményként és messenger csoportokat hoznak létre a kommunikáció biztosítására. Nyílt napokon a szülők és kollégák is betekintést nyerhetnek a tanórákon folyó munkába. A pályázatokkal, hallgatói képzéssel kapcsolatos bemutató órák (7 szokás, játékosítás) is lehetőséget adnak az együttműködésre. A Játékosítással kapcsolatos bemutató napokon a hallgatók is sokat tanulnak és tapasztalnak, valamint a projektek bemutató napjain a tanulótársak és a szülők is részt vesznek. (V. és P.int., Beszámoló) teljesül
6. A pedagógiai működés feltételei A tevékenységek értékelése:
Az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő infrastruktúra biztosítása. kiemelkedő
A különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő tárgyi környezet kialakítása. kiemelkedő
Rendszeres és nyomon követhető a digitális eszközhasználat. megfelelő
Átgondolt, tervezett, az intézmény pedagógiai értékeinek, céljainak megfelelő humánerőforrásszükséglet biztosítása.
kiemelkedő
Magas szintű és hatékony szervezeti kultúra megléte jellemző.
kiemelkedő
Az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő tevékenysége megvalósul. kiemelkedő
Szabályozott felelősség- és hatáskörmegosztás.
kiemelkedő
A munkatársak döntéselőkészítésbe való bevonása.
kiemelkedő
Innovációra nyitott szervezeti kultúra működése. megfelelő
Fejleszthető tevékenységek:
Az IKT eszközök használatával kapcsolatos innovációk és tudásmegosztás támogatása.A szervezeti kultúrában a vezetői önértékelés rendszerességének biztosítása.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény hagyományápoló és hagyományteremtő tevékenysége. Lehetőséget teremt az innovációt és kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. Az intézmény infrastruktúrája magas színvonalon tudja támogatni az oktató-nevelő munkát. Innovatív intézmény, nyitott a fejlesztésekre, azok kivitelezésben a nevelőtestület aktívan részt vesz. Az intézménynek vannak innovációi és jó gyakorlatai, amelyeket hozzáférhetővé tesz más intézmények számára is.
- Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.
Az intézmény pedagógiai programja a kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályzó dokumentumok, a 2020-as NAT, az új irányelvek és kerettantervek követelményrendszere által meghatározott szempontok alapján módosult. A pedagógiai program tükrözi és tartalmazza a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott pedagógiai alapelveket és célkitűzéseket. Az oktatás a jelenleg hatályos tantervi szabályozók alapján készített helyi tantervek alapján folyik.
teljesül
7.1.2.
A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
A PP a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelésioktatási feladatait, céljait. Az intézmény a céljait jól beazonosíthatóan fogalmazza meg, a sikerkritériumokat a Nemzeti Alaptanterv követelményrendszerével összhangban írja elő. A pedagógiai program tartalmazza a helyi, sajátos nevelés-oktatás feladatait. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az éves munkatervek részletesen tartalmazzák a tevékenységek rendszerét és időbeni ütemezését is. (Munkaterv) teljesül
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.1.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
A PP alapján készítik el az intézmény éves tervét. Az ebben meghatározott feladatok teljesülését rendszeresen ellenőrzik. Az értékelést fél évenkénti beszámolókban foglalják össze. A munkaközösségek beszámolóban összegzik a megvalósult programokat, az elért eredményeket. A havi rendszerességű értekezleteken visszacsatolás történik az elmúlt hónap feladataira, a megvalósult programokra, a stratégiai célok megvalósulásának szintjére.(Beszámolók, V. és P. int.) teljesül
7.2.2.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Az intézmény stratégiai feladatainak megvalósítását biztosító operatív tervek az éves munkatervekben lebontásra kerülnek konkrét feladatok formájában. A feladatokhoz hozzárendelésre kerülnek minden esetben a határidők és a felelősök. Ez a fajta ütemezés az egyéb munkatervekben, fejlesztési tervekben is megjelenik. (Munkatervek, PP, SZMSZ, Beszámoló)
teljesül
7.2.3.
A tervek nyilvánossága biztosított.
Az intézmény honlapján és az Oktatási Hivatal által működtetett köznevelési információs rendszerben a dokumentumok nyilvánosak és elérhetőek. Az intézmény tervei az érdeklődők számára hozzáférhetőek, akár digitális (honlap), akár nyomtatott formában az intézményben. A tanév eseményeinek időpontjait az éves ütemterv tartalmazza, ami a havi ütemtervekkel egyetemben megtalálható az intézmény honlapján. A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, tájékoztató levelek formájában történik. A szülői szervezettel a kapcsolattartás formája és időpontja rögzített. A fenntartó tájékoztatása a jogszabályoknak megfelelően történik. A programok időpontjáról és megvalósulásáról az intézmény honlapján és Facebook oldalán adnak hírt. (PP, Munkatervek, Beszámolók, Interjúk) teljesül
7.2.4.
A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A tervezés területei összhangban állnak a pedagógiai programban meghatározott célokkal (pl. szociális kompetencia fejlesztése, személyiségfejlesztés). Az intézmény munkaterve a munkaközösségek terveiben felsorolt programokat magában foglalja. A feladatokhoz felelősöket rendelnek. A beszámolókban jól követhető a feladatok megvalósítása. . A tervek és célok, feladatok és az eredmények összhangban vannak.Az eredmények dokumentálása folyamatos. (PP, Interjúk,Munkaterv, Beszámoló) teljesül
7.2.5.
A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A beiskolázási terv átgondolt, a jogszabályi háttérnek megfelelő. A munkaközösségek szakmai véleményére alapozva támogatja a képzéseket. Figyelembe veszi az intézmény szakmai színvonalának megőrzését, a pedagógiai program céljainak megvalósulását, a bevont kollégák hétéves kötelező továbbképzését és érdeklődési körét, egyéni ambícióját. (Interjúk, Továbbképzési program/beiskolázási terv) teljesül
7.2.6.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A taneszközök kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. A pedagógiai program szabályozza az oktatást segítő eszközök kiválasztásának szakmai szempontjait. A tanítási módszerek széles körű alkalmazása részben vezetői elvárás, részben a nevelőtestület belső igénye.A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató taneszközök, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása a tankönyvellátás rendszerén belül, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. A tanítás támogatására minden eszközt biztosítanak a lehetőségeikhez mérten. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A digitális segédanyagok felhasználásában további fejlődést szeretnének elérni (PP, V. és P. int.)
teljesül
7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak
A tevékenységek értékelése:
A Kormány és a köznevelésért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok és a pedagógiai program összhangja.
kiemelkedő
Az intézményi tervezési dokumentumok alapja a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok megvalósítása.
kiemelkedő
Fejleszthető tevékenységek:
Nem szükséges fejleszthető terület megjelölése.
Kiemelkedő tevékenységek:
Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési- és tantervi szabályozó dokumentumokban foglaltakkal. Az intézmény céljai transzparensek úgy a stratégiai, mind az operatív dokumentumokban. A feladatok tervezettek, illeszkednek a célokhoz, az intézményben folyó pedagógiai munka fejlesztését szolgálják.