Pécsi Tudományegyetem

IGY Gyakorló Általános Iskola, AMI és Gyakorlóóvoda

 

 

KÖZZÉTÉTELI LISTA

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista 2018-2019

 

PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, AMI és Gyakorlóóvoda

 

Az intézmény adatai:

 

Az intézmény neve: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda

Típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

OM azonosító:036282

Székhelye:7100 Szekszárd, Mátyás király u. 5. Telephelyei:7100 Szekszárd, Mátyás király u. 1. Telefon: 74/528-336, 74/528-338

Működési területe: Szekszárd város közigazgatási területe/városkörnyék települései

Fenntartója: Pécsi Tudományegyetem (székhelye: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u.1./b)

 A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató, a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által

 engedélyezett osztályok, csoportok száma

 

Az első évfolyamra történő beíratáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:

 

1.  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány(lakcímkártya)

-   tartózkodási hely (állandó bejelentett lakcímhiányában)

-   a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező nem magyar állampolgár esetén: - regisztrációs igazolás (határozatlan ideig érvényes),vagy

-   tartózkodási kártya (maximum 5 éves érvényességi idővel),vagy

-   állandó tartózkodási kártya (10 éves érvényességi idővel, amelyet a BÁH tízévente a feltételekvizsgálata nélkül megújít; részére határozatlan ideigérvényes).

 

2.  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérést tanúsító igazolás, amilehet:

-   óvodaiszakvélemény,

-   nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértőivélemény,

-   sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértőivéleménye.

 

3.  nyilatkozat a közös szülői felügyeleti joggyakorlására

 

4.  nyilatkozat az életvitelszerűlakcímről

A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a fenntartóhoz lehet fordulni.


 

 A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma

Beiratkozás az általános iskola 1. évfolyamára: 2018. április

A fenntartó által engedélyezett osztályok száma: 3 osztály/évfolyam

 

1.a úszás - idegen nyelv (angol vagy német választható)

 

1.b    Csoda-vár – idegen nyelv ( német)

 

1.c      angol-informatika

 

 A térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke,

 továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által

 adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is

 

Az intézmény gondnoka az iskola ajtaján, faliújságán teszi közzé a havi étkezési díjakbefizetésének

Időpontját. Aki ennek nem tesz eleget, a következő hónaptól étkezésben nem részesül. A fennálló hiány megfizetése után a tanuló étkeztetése folyamatos. Az étkezést lemondani az intézmény portáján, ill.a

Gondnoknál lehet. A lemondás esetén a következő naptól az étkezésből a tanuló kihúzásra kerül. A hiányzás utáni visszaérkezésről a gondnokot időben értesítenie kell.

 

Az iskolai étkezési díjak:

Óvoda

 

teljes áras/nap

étkezés

660 Ft

Kedvezmények:

 

Minden olyan család jogosult az ingyenes gyermekétkeztetésre, ahol a nettó minimálbér 130%-át nem éri el a családban az egy főre jutó nettó jövedelem értéke. A szülő nyilatkozatot nyújt be az intézmény

vezetőjéhez . A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A gyermeknevelésbe vett vagy utógondozásban részesül.

 

Iskola

 

Teljes áras/nap

50 %-os kedvezmény

Napközis étkezés (tízórai, ebéd,

uzsonna)

750

Ft

375

Ft

Menzai étkezés (ebéd)

500

Ft

250

Ft

 

Kedvezmények:

100 %- os kedvezménnyel étkezhet, ha

-   a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybenrészesül,

-   a gyermeknevelésbe vett vagy utógondozásbanrészesül.

 

50 %- os kedvezménnyel étkezhet, ha

-   a gyermek tartósan beteg,

-   a gyermek családjában 3 vagy több gyermeketnevelnek.

 

A kedvezményeket a gyermekétkeztetés normatív kedvezmények igénybevételéhez leadott nyilatkozattal kérvényezni, és a jogosultságot igazolni kell.


 

A Művészeti iskola tandíjai:

 

térítési díj

tandíj

15 000,- Ft

30 000,- Ft

 

 

 A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános

 megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat

 tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek

 nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait

 

A fenntartó részéről vizsgálat, ellenőrzés az elmúlt tanévben nem történt.

 

 

 

 A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, éves munkaterv alapján a nevelési évben,

 tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

 

A tanítás 7.45-kor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 10 perccel korábban érkezzen az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben.

Munkanapokon (tanítási napokon) az iskola 7.00 – 17–ig van nyitva a tanulók előtt. Nevelői felügyelettel

7.00 – 7.20-ig a tanulók az aulában tartózkodnak, majd azt követően a kijelölt helyen folyamatos nevelői felügyelet mellett a tanítási órák végéig.

A tanítási órák után csak azok a tanulók tartózkodhatnak az iskola területén, akiknek délutáni elfoglaltságuk van.

 

1. A tanórák rendje: szünet

1. óra: 7.45 – 8.30

15’

2. óra: 8.45 – 9.30

15’

3. óra: 9.45 – 10.30

10’

4. óra: 10.40 – 11.25

10’

5. óra: 11.35 – 12.20

10’

6. óra: 12.30 – 13.15

10’

7. óra: 13.25 – 14.10

 


Tanítási napok, szünetek

Első tanítási nap: 2018. szeptember 3.(hétfő)

Utolsó tanítási nap: 2019. június 14. (péntek)

Őszi szünet: 2018. okt. 29-tól – nov. 02-ig

                        Utolsó tanítási nap: okt. 26. (péntek)

                        Első tanítási nap: nov. 05. (hétfő)

Téli szünet: 2018. dec. 27-tól - 2019. jan. 02-ig

                        Utolsó tanítási nap: dec. 21. (péntek)

                        Első tanítási nap: 2019. jan. 03. (csütörtök)

Tavaszi szünet: 2019. ápr. 18-tól – ápr. 23-ig

                        Utolsó tanítási nap: ápr. 17. (szerda)

                        Első tanítási nap: ápr. 24. (szerda)

Félév zárása: 2019. jan. 25. (péntek)

Értesítők kiosztása: 2019. febr. 01. (péntek)

 

Táncművészeti tagozat versenyei

Időpont

Országos Táncjáték Fesztivál

november 17.

XXVIII. Országos Táncművészeti Fesztivál Regionális Elődöntő Szekszárd Babits Mihály Kulturális Központ, Táncművészeti Tagozat házigazda, szervező

március 9.

XVII. Országos Berczik Sára Emlékverseny Budapest

április 6.

Tánc-Kiállítás- Országos modern és kortárs táncverseny Budapest

április 28.

XXVIII. Országos Junior Táncművészeti Fesztivál Budapest

május 11.

XXVIII. Országos Gyermek Táncművészeti Fesztivál Budapest

május 18.

Pedagógusnapi Ünnepi Gálaműsor, Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest

június 7.

 

Jelentősebb események, rendezvények a 2018/19-es tanévben

 

Szeptember

Feladat

Időpont

első tanítási nap

-4 óra osztályfőnöki, 5. 6. óra elmarad,

-tankönyvek átvétele, átnézése,

- házirend, éves rend és program ismertetése, Diák Etikai Kódex

-balesetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi tájékoztató, (ezek regisztrálása az ellenőrzőbe, 1. ,2. osztályoknak gépelve)

-kivonulási rend ismertetése

-napközi és tanulószoba megerősítése

-tájékoztató EFOP 3.3.7 pályázatról (jelenléti ív)

szept. 3.

pótbeiratkozás művészetibe

szept. 3-7.

első osztályos szülői ért.

szept. első hete

ügyeleti rendszer indítása (felnőtt ügyeleti rend szerint)

szept. 4.

Felsővárosi Búcsú-tánctagozat fellépése

szept. 9.

SZMK

EFOP 3.3.7 pályázat tájékoztató

szept. 12. 17 óra

8. évf. szülők értesítése a nyelvvizsga, ECDL felkészítőkről

szept. 19. 16,30

Szüreti Fesztivál-tánctagozatosok fellép.

szept. 13-16.

szülői ért.

osztályfőnöki munkaközösség szempontjai alapján, (5. oszt. eljárásrend, 7. oszt új tárgyak,) szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztatás felmérése

4. oszt. szülői értekezletek – szülők tájékoztatása (Egyeztetés a vezetéssel)

 

szept. 24-28-ig

 

tanév első napja

szept. 03.

óvodai szülői ért.

szeptemberben

Pörböly - kirándulás

szept. utolsó hete

 

Október

Feladat

Időpont

Zene Világnapja

okt. 1.  6. ó

Aradi vértanúk

okt. 5.

Gyakorlóiskolák Országos Konferenciája

okt. 4-6.

megemlékezés okt. 23.

okt. 19. 4. óra (5.,6. órák megtartva)

EFPO 3.3.7 7 szokás témaszakértői képzés

október

Pedagógiai Szakszolg. vizsgálata

októberben

dolgozók orvosi vizsgálata

ütemezés alapján

 

Vendégeink az állatok

okt. első hete

Láncszemekből hidat építeni – szakmai nap, konferencia

október 23.

 

 

November

Feladat

Időpont

8. oszt. szülőktovábbtanulással kapcsolatos tájékoztatója

okt. 25.

Illyés-hét

nov. 12-16.

nyílt nap (első,oszt.-ban óvónők; ötödik oszt.-ban szülők, tanítók)

nov. 6.

fogadó óra

nov. 19. 17 óra

iskolagyűlés

nov. 27. alsó,

nov. 28. felső, (7.45)

 

Ovi-Suli

nov. 24. (szombat)

Egészséghét

nov. utolsó hete

 

December

Feladat

Időpont

karácsonyi készülődés - Advent, Mikulás hallgatók bevonásával

folyamatosan

Mikulás

dec.6.

Táncos karácsony

dec. 14.

karácsonyi műsor

dec. 21. 4. óra

 

Mikulás- ünnep az óvodában

dec. 6.

Karácsonyi hangverseny

decemberben

karácsonyi készülődés, ünnepély

decemberben

Lépegető

decemberben

 

Január

Feladat

Időpont

továbbtanulással kapcsolatos teendők

 

fogászati, orvosi szűrések

külön beosztás szerint

első félév zárása

jan. 25.

tánctagozat-félévi záróvizsga

jan. 14-25.

szakvezetői ért.

jan. 29. 14 óra

SZMK

jan. 30. 17 óra

Ovi-Suli

jan. vége-febr. eleje

 

nyílt nap az óvodában

jan. 3. hete

szülői ért.

csoportonként

 

Február

Feladat

Időpont

félévi értesítők kiosztása

febr. 01. 1. óra

szülői ért.

febr. első hete

Szülők-nevelők bálja

február  9.

iskolagyűlés

febr. 19. felső

febr. 20. alsó (7.45)

A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (febr. 25.) (osztálykeret)

febr. 22.

farsangi bálok

-alsó-febr. 15.

-felső-febr. 22.

továbbtanulási lapok leadása

febr. 15.

Pedagógiai Szakszolgálat kontroll

februárban

 

farsangi bálok

óvoda - saját program szerint;

nagycsoportosok kontrollvizsgálata

februárban

Lépegető

februárban

 

Március

Feladat

Időpont

iskolai nyílt nap

márc. 6. alsó

márc. 5. felső

 (első 4 óra)

márc. 15-i megemlékezés

márc. 14. 1. óra

Fenntarthatósági témahét

márc. 18-22.

Ovi-Suli

márciusban

 

óvodai szakvélemények kiadása

márc. 30-ig

Húsvét

csoportonként

 

Április

Feladat

Időpont

fogadó óra

ápr. 8. 17 óra

Költészet napja

ápr. 11.

Magyar Nyelv Hete

Szépíró verseny

ápr. 8-12.

A holokauszt áldozatai (osztálykeret)

ápr.16.

EFOP pályázat játékosítás napja

ápr. 17.

Tánc Világnapja

ápr. 26. 4-5. óra

óvodások, elsősök beiratkozása

 

4. oszt.-ban a felsős nevelők óralátogatása

 

 

Lépegető

áprilisban

 

Május

Feladat

Időpont

Anyák Napja – osztályok, csoportok saját döntése alapján

májusban

SZMK

máj. 22.

szalagtűző

máj. 24. 17 óra

iskolagyűlés

máj. 23. felső

máj. 24. alsó

(7.45)

leendő elsős és ötödikes szülők tájékoztatása

májusban

szülői ért.

máj. utolsó hete

Kihívás Napja

máj. 22.

Idegen nyelvi mérés

máj. 22.

Országos kompetenciamérés

máj. 29.

Nyelvi munkaközösség által szervezett kirándulás

májusban

Gyermeknap (alsó)

máj. 24.

 

Anyák Napja

csoportok döntése alapján

Kihívás Napja

máj. 22.

Gyermeknapi kirándulás

májusban

 

Június

Feladat

Időpont

Összetartozás Napja (osztálykeret)

jún. 04.

tánctagozatosok-koncert vizsga

jún. 01. 15 óra

alapvizsga, záróvizsga

jún. 3-6.

Diákközgyűlés

jún. 7. 7.45

fordított nap (felső)

jún. 7.

kirándulások

jún. 11-12.

pályaorientációs nap

jún. 13.

ballagás

jún. 15. 10 óra

tanévzáró ünnepély

jún. 19. 17 óra

 

nagycsoportosok ballagása

máj. 31. 16 óra

Láncszemekből hidat építeni – hagyományőrző tábor

jún. 3-5.

 

Pedagógiai célra felhasználható tanítás nélküli munkanapok

Megnevezés

Időpont

Iskola

Időpont

DÖK nap (fordított nap)- felső

Gyermeknap - alsó

június  7.

május 24.

pályaorientációs nap

június 13.

őszi szakmai nap

november 10. EFOP 3.3.7

téli szakmai nap

1 nap jan-febr. EFOP 3.3.7

tavaszi szakmai nap

1 nap ápr. EFOP 3.3.7

osztálykirándulás

1nap

 

 

Óvoda

 

Gyermeknap

1 nap májusban

őszi szakmai nap

október 13., november 10.

téli szakmai nap

december 1., 15.

 

7. Versenyek – programok

 

Táncművészeti tagozat versenyei

Időpont

Országos Táncjáték Fesztivál

november 17.

XXVIII. Országos Táncművészeti Fesztivál Regionális Elődöntő Szekszárd Babits Mihály Kulturális Központ, Táncművészeti Tagozat házigazda, szervező

március 9.

XVII. Országos Berczik Sára Emlékverseny Budapest

április 6.

Tánc-Kiállítás- Országos modern és kortárs táncverseny Budapest

április 28.

XXVIII. Országos Junior Táncművészeti Fesztivál Budapest

május 11.

XXVIII. Országos Gyermek Táncművészeti Fesztivál Budapest

május 18.

Pedagógusnapi Ünnepi Gálaműsor, Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest

június 7.

 

 

Gyakorlóiskola tanulmányi versenyei

Időpont

TANTÁRGY

VERSENYEK: 2018/2019-ES TANÉVRE

 

ANGOL

Play and win

Legjobb angolos - házivrseny

NÉMET

Spiel und Gevinn

Legjobb németes-házi verseny

MAGYAR

Simonyi Zsigmond- helyesírási verseny

Bolyai Anyanyelvi csapatverseny

Lotz János szövegértési verseny 7-8. évfolyamon

Illyés – hét

Babits- versmondó verseny

Bendegúz levelezős verseny - szövegértés

Városi csapatos nyelvi játékos vetélkedő (gyakorlóiskola)

Nyelvi játékos vetélkedő Dienes V. Ált. Isk.

Weöres Sándor versmondó verseny - Várdomb

A Baka István Általános Iskolában rendezett magyar versenyen való részvétel.(szövegalkotás,versmondás)

Babits versmondó verseny- Babits iskola

Jékely Zoltán versmondó verseny- Bátaszék

MATEMATIKA

Bolyai matematika csapatverseny

Zrínyi Ilona matematika verseny

Pangea Orchidea matematika verseny

Bendegúz matematika

Babits iskola matematika verseny

TÖRTÉNELEM

TITOK Kálti Márk Tesztverseny

Savaria történelem verseny

TITOK levelező történelem verseny

Városismereti vetélkedő

„Géza Tusa” – történelem verseny

Bendegúz Történelem verseny

INFORMATIKA

Logo Programozási verseny

FÖLDRAJZ

Herman Ottó Tesztverseny

Bendegúz Természetismeret verseny

BIOLÓGIA

Környezetvédelmi vetélkedő I. Béla Gimnázium

Herman Ottó Tesztverseny

Bendegúz Természetismeret verseny

KÉMIA

Garay Gimnázium Labor kísérletek verseny

Müller Ferenc kémia verseny

TERMÉSZETISMERET

Bendegúz Természetismeret verseny

ALSÓ TAGOZAT VERSENYEI

Bendegúz Nyelvész Anyanyelvi Tanulmányi Verseny

Bendegúz Tudásbajnokság Levelezős Versenyek (anyanyelv, matematika, környezet, angol)

Városi csapatos nyelvi vetélkedő

Baka verseny (szövegalkotás, népdal éneklés)

Bolyai anyanyelvi és matematika csapatverseny

Lotz János szövegértési verseny (4. évfolyam)

Babits matematika verseny

Pangea matematika verseny

Zrínyi matematika verseny

Városi mesemondó verseny

SULI-HÓD levelező verseny (matematika, környezet, szövegértés, nyelvtan)

Herman Ottó környezetismereti verseny

SAJÁT SZERVEZÉSŰ VERSENYEK

Megyei Szépíró verseny SNI-s és BTM-es tanlók számára

Magyar Nyelv Hete keretében szervezett városi és város környéki iskolák alsó és felső tagozatosai számára számára.

Házi keresztrejtvényverseny angol és német nyelven

Az évfolyam legjobb angolosa és németese

Illyés hét rendezvényei az alsó tagozatosok számára

Falvai Gyula Emlékverseny (torna)

 

TESTNEVELÉS – SPORT VERSENYEZTETÉSI TERV

 

 

Atlétika:          III.-IV. kcs.    Diákolimpia ügy. csapatbajn.             2018. szeptember

                        II-III. kcs.       Sport XXI.                                         2018. október

                        II.III. kcs.       megyei gyermek bajn.                        2018. október

                        I-IV. kcs.        Diákolimpia mezei                             2019. március

                        I-IV. kcs.        Baktai Atl. Kupa                               2019. április

                        II-IV. kcs.       Diákolimpia összetett csapatvers.      2019. május                                                               Diákolimpia III-IV.kcs.         egyéni bajn.    2019. május   

                                                                                                         

 

Torna:             I-IV. kcs.        Falvai Gyula Emlékverseny               2019. május

                                               Diákolimpia megyei csapatverseny    2019. február

                                               Diákolimpia városi csapatverseny      2018. december

                                                                                                         

 

Úszás:             I-IV. kcs.        Diákolimpia városi verseny                2018. december

                                               Városi amatőr verseny                       2018. október

                                               Diákolimpia megyei verseny              2019. február

                                               Bátaszéki verseny                              2019. április

                                                                                                         

                                                                                                                     

Labdarúgás:    I-II. kcs.          Városi diákolimpia fiú                                   2018. október

                                                                                                          2019. április   

                                                                                                         

                                                                                                                       

                       

 

III-IV. kcs.     Városi diákolimpia fiú                                   2018. október

                                                                                                          2019. április   

                                                                                                         

 

Kosárlabda:    III-IV. kcs.     Városi diákolimpia lány                     2019. március

                                                                                                         

 

 A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó

 jogszabályok megtartásával

 

Pedagógiai-szakmai ellenőrzés az elmúlt tanévben nem volt.

 

 Alap dokumentumok: az iskola honlapján találhatók.

 

 

 Szervezeti ésműködési szabályzat                 Házirend         Pedagógiaiprogram


 A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

 

Pedagógusok szakképzettsége

 

Aczél Ildikó

tanító – testnevelés, gyógytestnevelés szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus-differenciáló szakirány

Ambach Gyöngyi

tanító- ének szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus – differenciáló szakirány

Balassáné Lerch Mónika

tanító – német szakkollégium tanár – nemzetiségi német

szakvizsgázott pedagógus - mentorpedagógus

Bánságiné Aradi Gyöngyi

tanító – testnevelés szakkollégium

Benczéné Varsányi Zsuzsanna

tanító – népművelés és rajz szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Bíró Beáta Zsuzsanna

tanár – könyvtár, földrajz szak mentálhigiéné szakirány

Bucsányiné Gréczy Gabriella

tanító

szakvizsgázott pedagógus – közoktatás vezető művelődés szervező

Csibi-Ulrik Dóra

tanító – angol műveltségterület

tanár – neveléstudomány

Dobosné Ifjú Zsuzsanna

tanító – rajz, német nemzetiségi szakkollégium szakvizsgázott pedagógus – német nemzetiségi

mentorpedagógus

Dömény Diána

tanító-magyar műveltségi terület

Dr. Harangozó Lajosné

tanító- könyvtár, ének szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus – mentálhigiéné szakirány

Dr. Harangozóné Genczler Lívia

tanító – könyvtár szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Embersics Lászlóné

tanár- matematika, kémia szak

Gaal László

tanár- testnevelés, földrajz szak

Gaalné Jäger Ágnes

tanár- matematika, fizika szak

Gabi Gabriella

tanító-testnevelés szakkollégium tanár- magyar szak

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Gébert Imre

tanító- testnevelés szakkollégium

tanár-földrajz szak

Glószné Pálinkás Erika

tanító-könyvtár, rajz szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - fejlesztő szakirány

Istvánné Lőrinczy Györgyi

tanító-ének szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Jávor Zsófia

tanító-ének szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus – fejlesztő, differenciáló szakirány

Kárpáti Gyöngyi

tanár-magyar, orosz szak

Keményné Tarján Márta

tanító- rajz szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Klics Andrea

tanító- német műveltségterület

tanár-német nemzetiségi szak

Dr. Koncsekné Nemes Judit

tanító-informatika műveltségi terület


 

 


tanár-történelem szak

Kovács Erzsébet

tanító- népművelés és orosz szakkollégium tanár-orosz szak

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Kovács Gyöngyi

tanár-földrajz, történelem, testnevelés szak

Konyecsnyi Gábor

tanító-magyar műveltségi terület

Kuruczné Boda Zsuzsanna

tanító-testnevelés szakkollégium

tanár- matematika, számítástechnika szak kommunikáció szervező

László Mária Zita

tanító-pedagógia, rajz szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Link Kinga

tanító-német műveltségi terület

Lizákné Kovács Nóra

tanár-angol szak

Lovászné Jankó Klára

tanító

tanár-angol szak

szakvizsgázott pedagógus - angol szakirány

Miskei Vendelné

tanító-magyar műveltségi terület

szakvizsgázott pedagógus - gyógytestnevelés szakirány

Molnár Szilvia

tanító - ének-zene műveltségi terület

tanár - ének-zene, biológia szak

Molnárné Dobrovitz Piroska

tanító-rajz műveltségi terület

tanár-pedagógia szak

Murel Klára

tanár-matematika, pedagógia, földrajz szak

Mutzhausz Ildikó

tanító-testnevelés és gyógytestnevelés szakkollégium tanár- testnevelés szak

szakvizsgázott pedagógus - gyógytestnevelés szakirány

Nedermann Beáta

tanító- testnevelés és gyógytestnevelés szakkollégium

tanár-testnevelés, számítástechnika szak

Nyemcsokné Kárpáti Katalin

tanító-német műveltségterület táncpedagógus- néptánc

szakvizsgázott pedagógus – mentorpedagógus

Papp-Detkó Elvira

tanító-ének műveltségi terület

Péter Györgyi

tanító-testnevelés szakkollégium

tanár-testnevelés szak

Posta-Rutkai Viktória

tanító-differenciált nevelés szakkollégium

Póth Gábor

tanító-magyar, testnevelés műveltségi terület

szakvizsgázott pedagógus – mentorpedagógus

Rózsa Gabriella

tanító-rajz szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Rózsavölgyi Andrea

tanító- magyar műveltségi terület

Ruff Dániel

tanító-testnevelés műveltségi terület

labdarugó - edző

Runyai Zsuzsanna

tanító-magyar műveltségi terület

szakvizsgázott pedagógus – mentorpedagógus

Szabó Emese

tanító – magyar műveltségi terület

Szabó Matild

tanító – orosz szakkollégium tanár-orosz szak

szakvizsgázott pedagógus – fejlesztő, differenciáló szakirány

Szirony Andrea

tanító-német


 

 

tanár-német, angol szak

szakvizsgázott pedagógus – mentorpedagógus turizmusszervező tanár

Szloboda-Bajory Melinda

tanító-testnevelés műveltségi terület

gyógypedagógus - tanár

Szőrné Horváth Beatrix

tanító - német, német nemzetiségi műveltségi terület

szakvizsgázott pedagógus –fejlesztő, differenciáló szakirány

Tinkuné Szántó Erzsébet

tanító-rajz és népművelés szakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - mentálhigiéné szakirány

Turza Olívia

tanító-testnevelés és pedagógia szakkollégium

Vermesné Géczi Blanka

tanító-technika szakkollégium

tanár-magyar, technika szak

Zágonyi Beáta Anita

tanító-testnevelés, gyógytestnevelésszakkollégium

szakvizsgázott pedagógus - differenciálószakirány

Kis Ildikó

porcelántervező

Táborfi-Rónai Nóra

táncpedagógus – moderntánc

szakvizsgázott pedagógus – közoktatási vezető

Valkainé Daczó Eszter

táncpedagógus – moderntánc

szakvizsgázott pedagógus – közoktatási vezető

Valkai Csaba Csanád

táncpedagógus - moderntánc

Buzás Istvánné

óvodapedagógus

Dániel Lilla

óvodapedagógus-német nyelvi és német nemzetiségi

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Hiesz Miklósné

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus – fejlesztő, differenciáló szakirány

Hoffmann-né Gyugyi Katalin

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus - gyógytestnevelés szakirány

Mechtl Marianna

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Mészáros Ibolya

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus - gyógytestnevelés szakirány

Molnárné Lovász Andrea

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus – közoktatás vezető

Molnárné Wéner Ágnes

óvodapedagógus- ének

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Póláné Ratiland Márta

óvodapedagógus tanító

szakvizsgázott pedagógus - differenciáló szakirány

Sándor Ispán Erika

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus - fejlesztő szakirány

Szentesné Nagy Éva

óvodapedagógus

szakvizsgázott pedagógus – közoktatás vezető

Tóth Andrea Liliana

óvodapedagógus-német nyelvi és német nemzetiségi


 

 

 A nevelő oktató munkát segítők száma, feladatköre,

 iskolai végzettsége ésszakképzettsége

 

Pszichológus felsőfokú végzettséggel:1 fő Szociális munkás felsőfokú végzettségű: 1 Iskolatitkár középfokú végzettséggel: 2 fő Gondnok középfokú végzettséggel: 1fő

Pedagógia asszisztens középfokú végzettséggel: 3 fő Dajka középfokú végzettséggel: 6 fő

 

 

 

 A 2017. évi Országos Kompetenciamérés eredményei

 

Intézményi összesítés

Mérési terület

Évfolyam

Képzési forma

 

Átlageredmény (megbízhatósági tartománya)

Intézményben

Országosan

Első viszonyítási csoport

Második viszonyítási csoport

Neve

Eredménye

 Neve       Eredménye           

Matematika

6.

ált. isk.

1635 (1607;1661)   

1497J (1496;1498)

Megyeszékhelyi ált. isk.

1528J

(1516;1588)

M.székh. nagy ált. isk.

1542J

(1539;1544)

8.

ált. isk.

1766 (1736;1796)

1612J (1611;1613)

Megyeszékhelyi ált. isk.

1640J

(1638;1644)

M.székh. nagy ált. isk

1657J

(1654;1661)

Szövegértés

6.

ált. isk.

1548 (1516;1588)

1503J (1502;1505)

Megyeszékhelyi ált. isk.

1542K

(1539;1544)

M.székh. nagy ált. isk

1556K

(1552;1559)

8.

ált. isk.

1698 (1669;1726)

1571J (1570;1572)

Megyeszékhelyi ált. isk.

1599J

(1597;1602)

M.székh. nagy ált. isk

1613J

(1611;1616)

Az intézmény eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott értékJ

Az intézmény eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktőlK

Az intézmény eredményénél szignifikánsan magasabb az adott értékL

 

 

 

 

 

 


 

Az intézmény átlageredményeinek összefoglalása

Mérési terület

Évfolyam

Átlageredmény (megbízhatósági tartománya)

Intézményben

Országosan

Matematika

6.

1635 (1607;1661)   

1497 (1496;1498)J

8.

1766 (1736;1796)

1612 (1611;1613)J

Szövegértés

6.

1548 (1516;1588)

1503 (1502;1505)J

8.

1698 (1669;1726)

1571 (1570;1572)J

 

Összegezve: 2017-es mérésben mind matematikából, mind szövegértésből országos viszonyítási ponthoz mérten magasabb szinten teljesítettek.

Az intézmény eredménye az eddigi kompetenciamérésekben

Mérési terület

Évfolyam

Képzési forma

 

Átlageredmény (megbízhatósági tartománya)

2017

2016

2015

2014

2013

Matematika

6.

ált. isk.

1635 (1607;1661)   

1568J

(1527;1601)

 

1552J

(1517;1587)

 

1491J

(1445;1534)

1479J

(1442;1526)

8.

ált. isk.

1766 (1736;1796)

1672J

(1627;1717)

 

1610J

(1564;1651)

 

1598J

(1556;1648)

 

1647J

(1602;1695)

Szövegértés

6.

ált. isk.

1548 (1516;1588)

1594K

(1550;1625)

 

1543K

(1505;1576)

 

1516K

(1478;1558)

 

1494K

(1462;1529)

8.

ált. isk.

1698 (1669;1726)

1640J

(1609;1671)

 

1527J

(1485;1575)

1554J

(1514;1610)

 

1589J

(1546;1633)

 

2017/2018 tanév idegen nyelvi kompetencia mérés eredményei

 

osztály

nyelv

  1. rész

hallott sz. ért.

  1. rész

olvasott sz. ért.

eredmény

évfolyam eredmény

6.a

angol

68%

71%

70%

69%

6.b

angol

56%

65%

61%

6.c

angol

73%

77%

75%

8a

angol

67%

65%

66%

70%

 

német

50%

60%

55%

8.b

angol

73%

81%

77%

 

német

61%

79%

70%

8.c

angol

82%

78%

80%

 

 A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok

 

 

Sikeres javítóvizsgát tett

Évet ismétel

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

 

5. évfolyam

-

-

6. évfolyam

-

-

7. évfolyam

2

8. évfolyam

-

 

 A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége

 

1. Napközi otthon, tanulószoba:

-   A Köznevelési Törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – tanítási napokon 1. – 4. évfolyamon napközi otthon, 5. – 8. évfolyamokon tanulószoba működhet.

-   A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre, minden év májusában, ill. az első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthonielhelyezését.

-   Amennyiben a napközis csoportokba jelentkezők létszáma meghaladja a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelem elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akik nehéz szociális körülmények közt élnek. / Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, stb./

-   A napközis ellátás az utolsó óra után – az órarend függvényében – kezdődik és 17.00 – igtart.

-   A tanulószoba 13.30 órától 15,30-ig biztosítfelügyelet

-   A tanítási szünetekben munkanapokon igény szerint összevont ügyeletműködik.

Szünetekben azonban csak akkor üzemelhet az ellátás, ha folyamatosan legalább 10 tanuló igényli.

-   A napközi otthonból írásos szülői kérelem alapján a napközis nevelő engedheti el atanulót.


Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni foglalkozások

Az egyéni tehetségek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Iskolai diáksportkör

Az iskolai diáksportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is (pl.: természetjáró szakkör, sakk). A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskolavezetés dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakköri jelentkezés önkéntes, de részvétel azt követően kötelező.

 

 

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a felmerülő igényekhez, valamint a szülők anyagi

lehetőségeihez igazodva szabadidős programot szervezünk (színház, mozi látogatás, városi könyvtár, művelődésházi programok, múzeum látogatások, tárlatok, stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

 A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

 

Napi legfeljebb 2 „nagydolgozatot” (témazárót)lehet íratni előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár

legalább egy héttel előre jelez. A kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapja a tanuló. Gyermeke témazáró dolgozatait a szülő a pedagógus fogadó óráján nézheti meg – (haza nem vihető).A tanév során egy alkalommal felmentést kérhet a tanuló a szóbeli számonkérés alól, a feleletre való felszólítás

esetén.

 A ponthatárok megállapítása

 

Minimum 35%-tól elégséges

 

Minimum 90%-tól jeles

 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgáktervezett ideje

 

Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: a hivatalos félévzárás előtti két hét, ill. a hivatalos évzáró előtti két hét . Javítóvizsgák teljesítési ideje augusztus 4. hete

 

Félévi osztályozó vizsga: 2019. január 21-25.

Év végi osztályozó vizsga : 2019. június 11-15. Javító vizsga: 2019. augusztus 28 – 29.

Félévi záróvizsga tánctagozat: 2019. január 14-25.

 

Évvégi záróvizsga tánctagozat: 2019. június 3-6.


 Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

 

Óvodai csoportok ( 6 csoport- 138 fő)

 

Csoport

Létszám

1.

22

2.

21

3.

18

4.

22

5.

20

6.

20

 

Iskolai osztályok (24 osztály- 549 fő)

 

Osztály

Létszám

1.a

26

1.b

20

1.c

20

2.a

22

2.b

24

2.c

19

3.a

17

3.b

23

3.c

21

4.a

21

4.b

25

4.c

18

5.a

29

5.b

23

5.c

30

6.a

29

6.b

26

6.c

25

7.a

24

7.b

25

7.c

22

8.a

16

8.b

24

8.c

19


Táncművészeti tagozat ( 14 csoport)

 

Osztály

Előképző

Alapfok

Továbbképző

Teljes

létszám

Évfolyam

1

2

Ö

1

2

3

4

5

6

Ö

7

8

9

10

Ö

Kortárs tánc

tagozat

20

24

44

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

44

Modern

tánc

tagozat

19

14

33

16

12

11

8

9

8

64

8

8

8

6

30

127

 

77

 

64

 

30

171

 

Képzőművészeti tagozat

 

Képző- és iparművészeti tagozatra összesen 69 fő jár.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA

 

GYAKORLÓÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2018


 

A kormány 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete

az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

 

 

Tartalomjegyzék

 

1. Az intézmény meghatározása, főbb adatai

2. Óvodánk jellemző sajátosságai

Óvodaképünk

Gyermekképünk

Nevelési céljaink

3. A program tartalma és tevékenységformái

            3.1 Nevelési feladataink

                        3.1.1 Érzelmi nevelés, szocializáció

                        3.1.2 Egészséges életmódra nevelés

                        3.1.3 Értelmi nevelés

                        3.1.4 Környezeti nevelés

                        3.1.5 Művészeti nevelés

                        3.1.6 Kisebbségi nevelés

                        3.1.7 Gyakorlati képzés

            3.2 A gyermek tevékenységformái

                        3.2.1 Játék

                        3.2.2 A külső világ tevékeny megismerése

                        3.2.3 Vers, mese

                        3.2.4 Ének – zene, énekes játékok

                        3.2.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka

                        3.2.6 Mozgás

                        3.2.7 Munka

                        3.2.8 Tanulás

                        3.2.9 A gyermekek differenciált fejlesztése

                        3.2.10 Az óvodai élet megszervezése

4. Óvodánk kapcsolatrendszere

            4.1 Nevelőtestület együttműködése

            4.2 Óvoda – család

            4.3 Óvoda – fenntartó

            4.4 Óvoda – iskola

            4.5 Egészségvédelmi kapcsolatok

4.6 Önkormányzatok – szakmai szolgáltatók

4.7 Egyéb kapcsolatok

5. A program megvalósulását segítő ellenőrzései, értékelési rendszerünk

            5.1 Minőségellenőrzés

                        5.1.1 Dokumentumok ellenőrzése

                        5.1.2 A munka feltételeinek ellenőrzése

                        5.1.3 A nevelőmunka ellenőrzése

                        5.1.4 A szakvezetői feladatok ellenőrzése

            5.2 Minőségértékelés

            5.3 Minőségbiztosítás

6. A program feltételrendszere

            6.1 Személyi feltételeink

            6.2 Tárgyi feltételeink

            6.3 A program tervezett eszközszükséglete

7. Érvényességi rendelkezések

8. Legitimációs záradék

9. Mellékletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

 

Az intézmény neve: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda

Típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény

OM azonosító: 036282

Székhelye:      7100 Szekszárd, Mátyás király u. 5.

Telephelyei:   7100 Szekszárd, Mátyás király u. 1.

Telefon: 74/528-336, 74/528-338

Fax: 74/528-337

Működési területe: Szekszárd város közigazgatási területe/városkörnyék települései

Fenntartója:  Pécsi Tudományegyetem

(székhelye: 7633 Pécs, Szántó Kovács János u.1./b)

Jogállása: az intézmény a Pécsi Tudományegyetem jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működő, szakmailag önálló intézmény.        

Gazdálkodása: Az intézmény nem rendelkezik a fenntartótól elkülönült önálló költségvetéssel, éves költségvetési előirányzatait a Pécsi Tudományegyetem elemi költségvetése, valamint gazdálkodási terve tartalmazza. Az intézmény gazdálkodása során a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok alkalmazandók, a rendelkezésére bocsátott vagyont a működéséhez szükséges mértékben használhatja, felette rendelkezési joga nincs.                            

Alapítás éve: Intézménytörténeti szempontból.       iskola 1977

                                                                                  óvoda 1984

                                                                                  művészeti iskola 2000

                                                                                  közös igazgatású intézmény 2004

 

Alapfeladata:

 

7100 Szekszárd, Mátyás király utca 5.

-          általános iskolai nevelés-oktatás

-          nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása

-          a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

7100 Szekszárd, Mátyás király utca 1.

-          óvodai nevelés

-          nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése

-          a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

-          alapfokú művészetoktatás

 

 

Az intézmény ellátja az Egyetem hallgatóinak a fenntartó által meghatározott mértékű gyakorlati képzését.

2. óvodánk jellemző sajátosságai

 

Óvodaképünk

Óvodánk Szekszárdon, az Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar gyakorlóóvodájaként működik. Városunk a Szekszárdi Dombság lábánál, a Mezőföld és az Alföld találkozásánál fekszik. Az óvoda a hajdani város szélén  épült a szekszárdi Séd patak partján, de ma már  központnak számít. Egyik oldalról a családi házak mint kertváros, a másik oldalról  az urbanizáció által létrehozott lakótelep övezi. A megyeszékhelyen és környékén többféle nemzetiség él, melyek őrzik múltbéli gyökereiket.

Tekintettel arra, hogy Szekszárd - mint megyeszékhely - a megye oktatási, kulturális életében a német kisebbségi  területen is meghatározó szerepet tölt be, - a lakosság mintegy 20 -30 %-a a német kisebbséghez tartozónak vallja magát, ill. támogatója- így a német nyelv tanulása, a kulturális hagyományok megismerése, ápolása már az óvodás korú gyermekek beíratásánál is igényként jelentkezik. E csoport(ok) megfelelő gyakorlóterepet igyekeznek biztosítani a Főiskola részére a német  nemzetiségi óvóképzésben is.

Óvodánk 6 csoporttal működik, melyekbe átlagosan 25 gyermek jár. Szervezetileg megtalálható az azonos életkorú, és a vegyes életkorú gyerekekből szerveződött csoport egyaránt.

Feladatunk a 3 - 7 éves gyermekek gondozása, fejlesztése, nevelése mellett az óvodapedagógus hallgatók számára gyakorlóterep biztosítása, olyan példaértékű modell nyújtása, amely elősegíti pedagógiai képességeik  fejlődését, alkalmassá teszi őket egyetemes és  nemzeti  értékek közvetítésére, a nemzeti tudat formálására.

 

Pedagógiai munkánkban eddig is arra törekedtünk, hogy óvodánk profilja sokoldalú legyen. Ebben a munkában fontos szempont volt, hogy az óvónők megkeressék, megtalálják azt a speciális területet, amelyben szakmailag elmélyülve, tudásukat folyamatosan bővítve  tartalmasabbá és egyben hatékonyabbá tudják tenni óvónői tevékenységüket. E törekvésünk eredményeként működnek jelenleg olyan  sajátos profilú csoportjaink, melyek a  gyakorlati képzésben is speciálisan többet képesek nyújtani a  hallgatóknak (hagyományőrző csoport, kommunikációs csoport, német nemzetiségi csoport, környezetismereti és környezetvédő csoport, intenzív személyiségfejlesztő csoport).

Célunk megvalósítása érdekében feltétlenül fontosnak tartjuk egy olyan  helyi program kidolgozását, mely egységbe foglalja óvodánk sokoldalúságát, sokszínűségét. A változatos profilú csoportokban a nevelőmunkát egy közös rendező elv uralja: a természet körforgása, az  ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységek, környezet érzékeny és környezettudatos magatartás formálása.

A társadalmi változásokat érzékeljük az óvodánkban. Egyre több gyermek egyik szülője munkanélküli: segélyekből, családi pótlékból élnek, mely feszültséget okoz a családokban. Tapasztaljuk, hogy nő a hátrányosan és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Szinte minden évben kerül az óvodánkba sajátos nevelést igénylő gyermek is. Törekszünk az integrációt elősegítő csoportok alakítására. Esélyt adunk arra, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően fejlődjenek, megismertetjük a gyermekeket azzal, hogyan éljenek a közösségben értékorientált közösségi nevelésben részesüljenek.

Mivel a gyermek és környezete egyensúlyának megbomlása és ennek következményei beóvodázási környezetünkben is hatnak, a célok rendszerének kialakításában általunk értéknek vélt elemek megfogalmazására törekedtünk. Nevelési gyakorlatunkba egyre több olyan tartalom és hozzá kapcsolódó tevékenység épült be, amely a személyiségfejlődés szempontjából fontos értékek elsajátítását célozták meg (egészséges életmód, Én harmóniája, környezet védelme, hagyományápolás,  művészeti nevelés..)

Nevelésünk irányultsága tapasztalataink szerint megfelel a gyermek sajátosságainak, és találkozik a szülők egyetértő támogatásával. Tájékozódó felmérésünk eredménye szerint a szülők nagy többsége óvodánk munkájában  elsődlegesen fontosnak tartja és értékeink között fogalmazza meg az óvoda jó légkörét  (88%), az óvónő - gyermek kapcsolat pozitív jellegét (82%), az egészséges, gondozott környezetet (78%), a gyermek igényes gondozását (76%). Egyetértenek a befogadás közösen kialakított,  a gyermek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodó formájával, elfogadják a gyermek magatartásának formálására irányuló módszereinket és az óvoda - család együttműködésében alkalmazott színtereket. Értékeink között fogalmazzák meg a jól képzett pedagógusokat és a folyamatosan magas szintű nevelőmunkát.

A törvényi előírásoknak megfelelően esélyegyenlőséget biztosítunk, és minden gyermeket befogadunk.

Helyzetelemzésünk eredményeként az az álláspontunk, hogy nevelési programunkban meg kell őrizni eddigi értékeinket és az egyes nevelési területekben hangsúlyosan  kell megjelenniük azoknak a tartalmaknak és tevékenységeknek, amelyek a nevelés során értékeket fejlesztenek ki.

 

 

 

Gyermekképünk

Programunkban azt fogalmazzuk meg, hogy a környezeti lehetőségeinkhez és a gyermekek egyéni adottságaihoz képest milyen úton és milyen tartalmakkal kívánjuk a gyermekeket hozzásegíteni ahhoz, hogy képességeik és tevékenységeik egyensúlyban legyenek egymással, és kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé váljanak.

Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermek félelem nélkül legyen képes kapcsolatokat kezdeményezni és fenntartani. Tudjon együttműködni, másokkal törődni, a másságot elfogadni. Rendelkezzen a kifejezés, megértés és kapcsolatteremtés képességével. Megfelelő beszédbátorsággal tudjon saját szintjén kötetlenül társalogni.

Legyenek tapasztalatai a környezetéről, annak hagyományairól, szokásairól. Aktív, megismerő tapasztalatszerzés közben élje át a szabad önkifejezés és örömérzés élményét. Legyen képes a strukturált egész felfogására, összefüggések felismerésére. Pozitív érzelmekkel forduljon a környezete felé, törekedjen arra, hogy önmagával és környezetével harmóniában éljen.

Minden neveltünknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy megélhesse, megőrizhesse saját kultúráját,megismerhetik

Jellemezze nyitottság, befogadókészség az életkori szinten közvetített művészeti alkotások iránt, legyen késztetése a kreatív újraalkotásra.

Arra törekszünk, hogy jó teherbírású, összerendezett mozgású, biztos lateritással rendelkező gyerekeket neveljünk, akik megalapozott finommotorikával, kialakult téri- és idői tájékozottsággal rendelkeznek.

 

Nevelési céljaink

Általános nevelési célok:

  • A gyermeki személyiség egyénenként és életkoronként változó testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
  • Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, melyben a gyermeket tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.
  • Az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységeken keresztül olyan műveltségtartalmak közvetítése, melyek hozzájárulnak az ember és környezete közötti egyensúlyvesztések megelőzéséhez és helyreállításához.
  • A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet biztosítása.

Olyan gyermekek nevelése, akik segítségünkkel kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag gyermekkort élnek meg, nyitottak környezetükre, a helyi emberek életére és azok tevékenységére tárgyi  és kulturálisértékeire. Jó tanulási képességekkel rendelkeznek, magatartásuk a környezetük számára tolerálható.

  • Az egyéniség elfogadása, tiszteletben tartása mellett segítjük a gyermekek  közösségbe való beilleszkedését.

 

Gyakorlati képzés:

Célja az óvodapedagógus hallgatóknak olyan befogadó, elfogadó pedagógus értékek modellálása, nevelési tartalmak és módszerek közvetítése, amelyek által hitelesen megvalósulhat a gyermekek egészséges és egyenletes személyiségfejlődése.

 

Részcélok:

Hagyományőrző program: megismerteti a gyerekeket a magyar kultúra tárgyi értékeivel, a tevékenységek tartalmában megjelenteti a hagyományos kultúra eseményeit, szokásait.

Intenzív zenei program: a gyerekek kiemelt zenei képességfejlesztésben részesülnek, érzelmi, hangulati elemek segítik a zene, tánc iránti motiváltság kialakítását.

Nemzetiségi német program működtetése, amelynek célja a nyelv megszerettetése, a nemzetiségi kultúra, szokások megismertetése. Környezetének alakításában helyet kapnak a nemzetiségi kultúra tárgyi értékei.

Intenzív környezeti nevelési program: célja a természet ünnepeinek beépítése a tevékenységrendszerébe. Hangsúlyos a környezettudatos magatartásra, környezetbarát életvitelre hangolás.

Speciális eljárásokkal történő intenzív képességfejlesztő program: célja együttműködési technikák megismertetése és gyakoroltatása a gyerekekkel. Tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztése mozgáson keresztül. Alkalmazkodásban, konfliktuskezelésben önállóságra, pozitív ÉN viszonyulásra nevelés.

3. a PROGRAM TARTALMA ÉS TEVÉKENYSÉGFORMÁI

 

3.1 nevelési feladataink

Nevelési feladatainkban az anyanyelvi nevelés folyamatát a beszéd percepció és beszéd produkció fogja át. A fejlesztő munka az elemi nyelvi tudatosságra, az analizáló, szintetizáló képesség fejlesztésére irányul. Mindezek részterületeit a program fejlesztési területei tükrözik, és meghatározzák munkánkat.

 

3.1.1. érzelmi nevelés, szocializáció

Cél:

Emocionális alapon fokozatosan kifejleszteni azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a gyermek képes együttműködni és másokkal törődni, képes elfogadni a neki nem tetsző tárgyat, élőlényt, annak létezését, másságát.

A megvalósítás elvei:

·      Érzelmeink döntően befolyásolják kapcsolataink minőségét. A felnőtt közösség érzelmi életének belső rendje meghatározza a gyermek felé irányuló hangulatok minőségét.

·      Stabil szokásrend, értékrend kialakítására törekszünk, mely a felnőttek közös munkáján alapszik: szülő – óvónő, óvónő – óvónő, óvónő – dajka, óvónő – hallgató, dajka – hallgató.

·      Az óvodás gyermek érzelmei uralma alatt él, azok befolyásolják gondolkodását, viselkedését. Szeretetre, biztonságra vágyik, pozitív kapcsolatokra van szüksége ahhoz, hogy megnyíljon, megismerhető és fejleszthető legyen.

·      Már a beszoktatás idején fontos, hogy az elsődleges szocializációs közeget minél pontosabban megismerjük és folyamatos legyen a kapcsolattartásunk. A már kialakult szokásainak ismerete és elfogadása megkönnyíti számunkra a gyermek befogadását, a családi nevelés folytatását, a másodlagos szocializációs hatások elindítását. A nyitás a környezet felé mindig érzelmi alapon történik. Elsődleges célunk az elfogadtatás. Ez az alapja egy magasabb szintű érzelem kialakulásának, mely az óvás, védés szándékát alapozza meg.

·      Törekszünk arra, hogy az óvoda tárgyi és személyi környezete a gyermekben pozitív benyomásokat váltson ki és a bizalmi légkör kialakulását segítse elő.

·      Feladatunk az énérzékenység, éntudat, énérvényesítés hármas egységének harmonikus segítése. Megfelelően megalapozott érzelmi kötődéssel segítjük a pozitív attitűdök kialakítását, a belső egyensúly megteremtését, az ízlés, értékrend formálását. A szeretetkapcsolat feltétele a belső motívum megteremtésének (utánzás, azonosulás), és feltétele annak a bizalmi légkörnek is, melynek eredménye a pozitív kompetenciakésztetés, a másság elfogadása.

·      Elfogadjuk és toleráljuk az életkori sajátosságokból adódó érzelmi megnyilvánulásokat, fokozatosan törekszünk a pozitív gátlások kiépítésére. Olyan élethelyzeteket teremtünk, amiben pozitív társas kapcsolatait segítő erkölcsi tulajdonságai is fejlődnek (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, feladat- és szabálytudat). Arra törekszünk, hogy felhalmozott tapasztalatai és a nevelési körülmények hatására érzelmei és viselkedése a lehető legoptimálisabb mértékben egyensúlyba kerüljenek, szociális kapcsolatai kiteljesedjenek.

·      A gyermek érzelmi fejlődése és szocializációs szintje környezetfüggő, ezért munkánkat áthatja a modell szerepből adódó felelősségérzet. A viselkedési minták, pozitív értékek, szokások  mintaadással, utánzással történő beépítése olyan számunkra értékes pedagógiai helyzetekben, tevékenységekben történik, ahol a gyermekek szabadon választhatják meg az együttműködési formákat és konkrét élethelyzetben történhet a belátáson alapuló elfogadás, melyben a kulcsszerepet az anyanyelv kapja.

·      Segítjük a gyermekekben az önmaga és mások iránt érzett felelősségének alakulását, szociális érzékenységének fejlődését. Alapvető feladatnak tekintjük az interperszonális kapcsolatok új formáinak alakítását.

Hagyományőrző programban a gyermekek modell szerepét hangsúlyosan kezeljük. A hagyományos "gyermektársadalom" kiépítésével felgyorsul a gyermekek szocializációja. Törekszünk arra, hogy játékukban, szokásaikban jelenítsék meg a hagyományokban megjelenő pozitív érzelmeket (szüretek-vidámság, Karácsony-összetartozás, Farsang-humor)

Intenzív zenei programban a csoport hangulatának minőségét zenei élmény indukálja a nap folyamán. Törekszünk arra, hogy a csoport tárgyi és személyi környezete a gyermekben zenei igényt ébresszen, ezáltal felszabadult, nyitott legyen. A korlátok megszüntetésével elősegítjük a szocializációt. A gátlások felszabadításával a zenei önkifejezés segítésére törekszünk. Elősegítjük, hogy a gyermekek megtalálják az énekes, hangszeres és mozgási képességük érvényesítési lehetőségeit a környezetükben.

Nemzetiségi német programban kiemelt feladat, hogy a szocializációs folyamat során valamennyi kérést, utasítást, szabályt mindkét nyelven közvetítsük a gyermekek számára.

Intenzív környezeti nevelési programban hangsúlyozzuk az első benyomások fontosságát. A pozitív érzelmek erősítése,  elsősorban a megszerettetés és az elfogadás a fontos, mert amit szeretünk azt védjük, amit elfogadunk -ha nem is védjük- de nem bántjuk, nem pusztítjuk el. Így szeretnénk a gyerekeket ráhangolni a környezetet romboló hatások elleni küzdelemre, az élő, élettelen és az épített környezet óvására, védelmére.

Speciális eljárásokkal történő intenzív képességfejlesztő programban kiemelt feladatként kezeljük a kommunikációs készség fejlesztését. A technikákat T. Gordon módszere alapján alkalmazzuk:

-      Mindenkinek joga van igényei kielégítéséhez.

-      Megmutatjuk az igények megfogalmazását és megvalósításának lehetőségeit.

-      Rávezetjük a gyerekeket arra, hogy igényeiket megnyugtató módon összehangolhatják, ha a    másik igényéhez tisztelettel és szeretettel viszonyulnak.

 

3.1.2 Egészséges életmódra nevelés

 

Cél:

A gyermek testi szükségleteinek kielégítése, testi képességek fejlesztése, az egészséges életvitel megalapozása, a  testi, lelki és mentális fejlődéshez szükséges biztonságos környezet megteremtése, a pozitív óvónői beállítódás megőrzése és erősítése.

A megvalósítás elvei:

a) Testi szükségletek, személyi higiénia

A nevelés hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőséggel kezeljük az egészséges életmód szokásait, melyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását is szolgálják. Úgy gondoljuk már kisgyermekkorban szükséges a környezet állapotának megőrzésére, javítására, a kedvezőtlen tendenciák megelőzésére, korrigálására ráhangolni a gyermeket.

A szokások alakítása a gyakorlásra alkalmas életkörülmények megszervezésével történik, és a hatékonyság érdekében mozgósítjuk a gyermek érzelmi, akarati képességeit. A felnőtt modellszerepe meghatározó, követelményeiben pedig a személyiséghez igazodó fokozatosságnak kell dominálnia. A szokások ellenőrzésében a rendszeresség és következetesség mellett a konkrét helyzethez igazodó elemzéssel segítjük a belátáson alapuló szokásalakítást, a társadalmi nyelvi szokások formálását. A rossz szokások kioltására a pozitív példák elismerését alkalmazzuk. A szokásalakítás az óvoda és a szülők közös feladata, csak azonos elvárások esetén lehet eredményes, így hatékony együttműködésre törekszünk.

Kialakítandó szokások: kultúrált étkezés, szükség szerinti alapos kézmosás, fogmosás, szájöblítés, a WC használat higiéniája és intimitása, hajápolás, a ruházat rendezettsége, pihenési szokások, takarékossági és környezetvédelmi szokások.

A gondozási feladatok közé tartozik a helyes étkezés. Az étrend összeállításába sajnos kevés a beleszólási jogunk, de a rostos anyagok, vitaminok pótlására minden csoportban bevezettük a gyümölcs - és zöldségnapot.  Arra törekszünk, hogy a szükségletek kielégítése és ne a pazarlás domináljon.

b) Testi képességek, testedzés

A testi képességek fejlesztésében meghatározó jelentőségű a mozgásos tevékenységek  mennyisége és minősége. A tervszerű foglalkozásvezetés (kötelező foglalkozás, mindennapos testnevelés) tudatosan felépített gyakorlataival segítjük elő az egészséges csont- és izomrendszer kialakulását, az erő, ügyesség, állóképesség, koordinált mozgás fejlesztését, a nyelvi prevenciót.

Megfelelő koordinációval tesszük lehetővé, hogy minden csoport heti rendszerességgel használhassa a tornaszobát, balett-termet és a főiskola tornatermét.

Minél több lehetőséget biztosítunk a szabad mozgásra az egész nap folyamán. A csoportszobák méretei korlátozottak, de a jól felszerelt, tágas udvar számtalan lehetőséget kínál. Verseny és szabályjátékok, népi és sport játékok, dalos játékok évszakokhoz igazodó válogatásával tesszük színesebbé a szabad mozgás lehetőségeit. Az alkalmakat bővítjük kirándulásokkal és erdei szabad tevékenységekkel. A kirándulások szervezésekor figyelünk arra, hogy a megtett út hossza és időtartama igazodjék a gyermekek sajátosságaihoz.

Óvodánk számára biztosított fakultatív lehetőség a főiskola testnevelési csoportja által heti rendszerességgel szervezett gyermektorna és úszás, vízhez szoktatás.

A gyermekek ellenállóképességének fokozása érdekében hangsúlyossá tesszük mindennapi életünkben az edzési alkalmakat, a környezet elemeinek aktív kihasználásával. A szabad levegőn való tartózkodás alkalmait minden évszakban a lehető legnagyobb időegységben használjuk ki, az évszak által kínált tevékenységek szervezésével. A naphoz szoktatást kora tavasztól fokozatosan végezzük. Erős napsütés esetén a gyerekeknek félárnyékos helyeket kínálunk fel, tudatosítva bennük  a tűző nap ártalmas hatásait. A megfelelő edzést elősegítjük az öltözék helyes megválasztására szoktatással. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyermek szükségletei szerint bármikor ivóvízhez juthasson.

c) Egészséges környezet biztosítása

A kulturált környezet folyamatos tisztaságot, rendet feltételez, ezért a gyermekek szokásaiban is törekszünk ennek alakítására. A belső környezet alakítása során környezetbarát, természetes anyagokat használunk fel, tárgyi eszközeinkkel a gyermekek méreteihez való igazodásra törekszünk. Egészségük védelme érdekében megfelelő fényerejű, energiatakarékos, helyi fényforrások alkalmazására van szükség. Az erős külső fénytől való védelem, a pihenés nyugalmának biztosítása érdekében fényvédő függönyök használata szükséges. A csoportszobák levegőcseréjéről a környezeti szükségletekhez igazodva, rendszeresen gondoskodunk. Kerüljük a helyiségek túlfűtését mind egészségvédő, mind energiatakarékos szempontokat figyelembe véve. A levegő megfelelő páratartalmát párologtató edények használatával biztosítjuk a nyálkahártya védelme érdekében.

Óvodánk udvarának kialakításában törekedtünk és fokozatosan törekszünk az EU-sszabványnak megfelelő eszközök beszerzésére, amelyek változatos mozgásformák gyakorlására, testi képességek fejlesztésére, testedzésre adnak lehetőséget. A növényzet tudatos telepítésével árnyékos és napos helyek megfelelő arányának alakítása a célunk.

d) Mentálhigiénés egészség

Megfelelően megalapozott érzelmi kötődés segíti elő a társak iránti érdeklődést, a közös élményeket jelentő tevékenységek elfogadását, alapvető akarati tulajdonságok alakulását. Mindebben meghatározó a pedagógus személyisége, elfogadó és problémaérzékeny irányítási stílusa.

Törekszünk arra, hogy a gyermek biztonságérzetét a számára elfogadható életritmus kialakításával, a rendszeresen ismétlődő tevékenységekben való eligazodás képességének fejlesztésével segítsük elő. A teljesítménycentrikus irányítás kiküszöbölésével, a gyermekhez igazodó teljesítmény és tempó elfogadásával, a gyermek önértékelésének segítésével igyekszünk az óvoda életében a frusztráló stresszhelyzeteket elkerülni. A gyermek én-érvényesítési törekvéseiben a  megfelelő szabadság és önállóság biztosítása mellett olyan felnőtt segítséget adunk, amely által a környezetével való kapcsolata értelmes rendben fejeződhet ki és harmonikusan bontakozhat a kommunikatív beszéd fejlődése.

e) Prevenció és korrekció

Évente rendszeres ortopédiai szűrővizsgálatot végeztetünk, eredményeit a szülőkkel megbeszéljük, szükség szerint szakorvosi ellátást javaslunk. Az ortopédiai elváltozás kezdeti jeleit mutató gyermekek óvodánkban rendszeresen gyógytestnevelés foglalkozáson vesznek részt szakember irányításával, de preventív jellegű tevékenységeket valamennyi csoportunkban szerveznek az óvónők.

A negatív környezeti hatásokat ellensúlyozó preventív tevékenység fontos óvónői feladat: kiegyensúlyozott, családias légkör, szeretetteljes törődés biztosítása,  érzelmi kapcsolatok erősítése, alapvető testi szükségletek kielégítése, nyugodt élettempó biztosítása, az ártalmas hatások kiküszöbölése, a nyelvi hátrányos helyzet korrekciója, a köznyelvi beszéd, a kidolgozott kód építése a szülőkkel közösen.

 

Hagyományőrző programban feladat a hagyományokban megőrzött egészséges életmód szokásaival történő megismertetés (egészségvarázslás, gyógynövények, egészség megóvása, tevékenységek, népi gyermekjátékok, népi sportjátékok), megismerkedés a különböző időszakok étkezési szokásaival.

Nemzetiségi német programban az egészséges életmód követelményeit mindkét nyelven tolmácsolják a felnőttek. Kisebbségi nyelven kell segíteni a gyermekeket az egyes tevékenységek, eszközök, kérések megfogalmazásában, megszervezésében.

Intenzív környezeti nevelési programban gyógynövényeket gyűjtünk, gyógyteát készítünk. A gyerekek segítségével eltett savanyúságok és befőttek is pótolják a téli vitaminszükségletet.

Születésnapokon édesség helyett gyümölcstortával, salátával kedveskedünk az ünnepeltnek, amit a csoport készít el. Kirándulások, séták, gyűjtőmunka során felhívjuk a figyelmet a mérgezés veszélyeire. Szokásalakítás során tudatosítjuk az erdőben való viselkedés 6 alapszabályát, melynek egyik lényeges pontja a "ne kóstolj meg semmit!"

Hangsúlyozzuk a fák, illetve zöld növények fontos szerepét. Oxigént termelnek, melyre minden élőlénynek szüksége van az életben maradáshoz. Olyan szokások kialakítására törekszünk, mely lehetővé teszi tágabb környezetünk, az erdőben való kultúrált viselkedés szabályainak betartását.

 

3.1.3 Értelmi  nevelés

 

Cél:

A képességek és tevékenységek egyensúlyának megteremtése a perceptuális tanulás keretei között. A gyermek természetes aktivításának megtartása és ösztönzése mellett, a környezet eszközeivel, szemléletes cselekvő helyzetek megteremtésével a beszédkedv éskommunikációs képességek alakítása történik. A gondolkodás fejlesztése mellett a kreativitás életkori és egyéni lehetőségeinek hatékony megvalósítására törekszünk.

Elveink és feladataink:

Az értelmi nevelés helyzeteinek megtervezése során figyelembe kell venni az értelmi képességek óvodáskori jellemzőit:

·      A gyermek gondolkodása érzelemvezérelt, viszonyai, benyomásai meghatározzák az ismerethordozó környezeti elemekhez és a pedagógushoz fűződő kapcsolat minőségét.

·      A gyermek természetes aktivitása  a megismerés és cselekvés egységét feltételezi, mely a gyermeket aktív befogadóvá, a fejlesztést hatékonnyá teszi . Törekedni kell a természetes manipulációs érdeklődés és kíváncsiság kielégítésére.

·      A gyermeket intuitív /közvetlen meglátáson alapuló/ értelem jellemzi. Meglátásait nem tudja megfordítani, logikájában a közvetlen tapasztalat működik, szorosan a tevékenységhez kapcsolódik, tagolatlan, globális jellegű.

Az értelmi képességfejlesztés folyamatának irányító szempontjai:

Észlelés: Mivel a tanulási helyzetekben a szemléletes cselekvő gondolkodásra építünk, hangsúlyozott kell legyen a perceptuális tanulás, amely egyben segíti a környezethez való alkalmazkodást és a lényeges kiválasztásának képességét fejleszti. A környezet, a természet körforgásával kapcsolatos változásokra való érzékenység egyaránt jelenti a fizikai és szociális észlelést.

Figyelem: Fejlesztésének feltétele, hogy minél több érzékszervből érkező információ feldolgozását segítsük a gyermekben. Ezáltal azokat a mentális erőfeszítéseket támogatjuk, amelyek a belső motiváltság kialakulását indítják el. Olyan tevékenységláncolat birtokába juttatjuk a gyermeket, amely biztosítja az emlékképek rögzülését és amely hasonló szituációban már elősegíti, hogy a figyelem a környezettel kapcsolatos ismeretekre irányuljon.

Emlékezet: A sokoldalú információ-feldolgozással bővíteni akarjuk az emlékezet szenzoros tárát, mely a későbbiekben  az ismeretek nagyobb tömegének befogadására teszi képessé a gyermeket. Figyelembe véve az egyéni befogadási képességet, időt hagyunk a feldolgozásra. Állandóan visszatérő gyakorlási lehetőségekkel biztosítjuk a környezetével összefüggő pozitív és negatív benyomásokra való érzékenység  (megszeretés, elfogadás, elutasítás, tudatosítás) lehetőségét.

Gondolkodás és beszéd egysége: Tanulási helyzetekben aktiváljuk a gyerekeket arra, hogy fogalmazzák meg a problémahelyzeteket, hiszen a beszéd életbevágó emberi szükséglet, önmagunk megmutatásának kényszere. A nyelvi kifejezés olyan logikai összefüggéseket tartalmaz, ami csiszolja az általános gondolkodási képességeket /analizál, szintetizál/, a műveleti képességeket  /elemi oksági összefüggéseket vesz észre/  Az óvodánkba járó gyermekek sokat tudnak, széleskörű ismeretekkel rendelkeznek. Feladatunk, hogy ezeket helyes tartalommal töltsük meg és újakat közvetítsünk számukra, hogy az aktuális megismerési szintjük szabta kereteken belül a lehető legjobban közelítsék meg a környezetükben rejlő értékeket.

Kreativitás: Játékos helyzetekben , bizalmi légkör kialakításával igyekszünk csökkenteni a hibáktól való félelmet. Úgy gondoljuk, hogy óvodánkban az alkotáson és az egyéni képességhez mért eredményen legyen a hangsúly.

Hagyományőrző programban a népi kismesterségek megismertetésével párhuzamosan a gyermekek sokféle természetes anyaggal, eszközzel, technikai eljárással ismerkednek meg, melyek mozgósítják a teljes érzékelő rendszert. Olyan látásra, manipulálásra épülő képességcsoportok fejlesztését kezdjük meg, mely a későbbiekben kreatív problémamegoldásokban nyilvánul meg.

 

3.1.4 Környezeti nevelés

 

Cél:

Önmagával és a természettel harmóniában élő, tevékenységeiben aktív személyiség alakítása, kötődés a szülőföldhöz, környezetérzékeny és környezettudatos magatartás megalapozása. Szemléletváltozás elősegítése, a környezeti kultúra alakítása.

Elveink és feladataink:

·      A környezet közös életünk, közgondolkodásunk tükre. Megmutatja mi milyenek vagyunk, hogy megtanultunk-e már önmagunkban és magunk körül rendet tenni.  Ennek kifejezésére kommunikációs jelrendszereket sajátítunk el ( beszéd, vizuális- zenei- magatartás-, testkultúra).

·      Környezettudatos magatartásunk és környezetbarát életvitelünk modellálásával olyan szokásrendszereket, viselkedési formákat szeretnénk alakítani a gyermekben, melyek gyakorlás folytán magatartásmintákká válnak és az "élő" tiszteletében fejeződnek ki.

·      Észlelési tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, ezek alkotják meg azokat a kereteket, melyekben későbbi világképe megjelenik. A környezet által kiváltott élmények - színek, formák, hangok, ízek, illatok, jelenségek, személyek - érzelmeket váltanak ki, hangulatokat keltenek, tevékenységre ösztönöznek, harmóniát hoznak létre. A természet felfedezése közben pozitív attitűdöket alakítunk, ízlést, értékrendet formálunk.

·      Arra törekszünk, hogy a bennünket körülvevő világ a gyermek számára ne csak esztétikai élmény, hanem kedvet adó erőforrás is legyen, meghatározza életének nyugalmát, mentális higiénéjét.

·      A természethez fűződő érzelmeink, kapcsolataink szebbé, színesebbé, érzelmileg gazdagabbá teszik életünket, és segítik a magyarság tudat alatti elemeinek lassú kifejlesztését.

·      Mintakövető tanulással olyan szokásrendszereket, magatartási, viselkedési formákat alakítunk a gyermekben, melyek segítik saját személyével kapcsolatos szükségleteinek, illetve környezetével kapcsolatos viszonyainak alakulását.

·      Mintát adunk, cselekvéses tapasztalatokat nyújtunk: a környezet állapotának megőrzésére, javítására, az emberi munka által létrehozott alkotások, értékek felfedezésére, újrahasznosítható hulladék kampányszerű gyűjtésére, közvetlen környezetünk értékeinek megismerésére, múltunk és jelenünk hagyományainak megismerésére, a hovatartozás erősítésére.

·      Pozitív attitűdök alakítására, belső egyensúly, ízlés, értékrend formálására törekszünk.

 

Hagyományőrző programban fő feladatunk a magyar szellemi és tárgyi kultúra iránti érdeklődés felkeltése, kielégítése, a múlt értékei iránti tisztelet erősítése.

Intenzív zenei programban feladatunk a magyar zenei anyanyelv és kultúra alapozása a környezetünkben fellelhető népzenei hagyományok és természetes anyagokból készült népi hangszerek segítségével.

Intenzív környezeti nevelési programban törekszünk a különböző környezetvédelmi szervezetekkel (Körlánc, Zöld szív), a helyi médiával, és a hasonló gondolkodású óvodai csoportokkal való kapcsolatfelvételre. A természet ünnepeit és méltó megünneplésüket beépítjük a nevelőmunkába.


 

3.1.5 Művészeti nevelés

 

Cél:

A művészetek iránt nyitott, érdeklődő, érzékeny, önálló gondolatokkal rendelkező, művészeti értékeket felfedező és létrehozni képes, kreatív gyermekek nevelése a művészetek eszközeivel.

Elveink és feladataink:

·      Közös tevékenységbe ágyazva készítjük elő és alapozzuk meg a belső világkép megteremtését. Arra törekszünk hogy kellő hangsúly kapjon  a természeti "szép" és az emberi munka által létrehozott alkotások értékként való szemlélete. Tapasztalati, esztétikai és nyelvesztétikai élményhez juttatjuk a gyermeket, hogy örömet jelentsen számára az önkifejezés lehetősége az egyes művészeti ágakban.

·      Elősegítjük értelmi, érzelmi, etikai fejlődését, felkeltjük esztétikai fogékonyságát. A különböző érzelmi viszonyok és viselkedésformák megismerésén keresztül megalapozzuk a pozitív személyiségjegyek alakulását.

·      Fogékonnyá, nyitottá tesszük a különböző művészeti ágak iránt. Arra törekszünk, hogy mindabban amit megmutatunk - mint művészi miniatűrben - tükröződjön valamilyen érzelem a valóság egy-egy darabja iránt.

·      Életkornak és az adott korcsoportnak megfelelő művészi értékű alkotásokat gyűjtünk, saját néphagyományból merítkező anyagokat válogatunk. Lehetőséget biztosítunk az etnikai, migráns kultúra művészeti értékeinek bemutatására. Arra törekszünk, hogy a kiválasztott alkotások esztétikai értéke, erkölcsi mondanivalója, tartalma igazodjon az életkorhoz kapcsolható érzelmi-etikai-szociális elvárásokhoz, segítse azok alakulását.

·      Zenei-irodalmi-vizuális anyag és eszközválasztás céltudatosságára és tervszerűségére, törekszünk. Előtérbe helyezzük a magyar kultúra értékeinek közvetítését.

     Az évszakokhoz és a magyarsághoz igazodó ünnepkörök és jeles napok figyelembevételével kiválasztott anyaghoz megfelelő eszközöket biztosítunk, a természetes anyagok előtérbe helyezésével.

·      Az életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembevételével választjuk meg a  legmegfelelőbb szervezeti keretet, amely biztosítja a cél-feladat-tartalom egységét és lehetőség szerint minél hosszabb időn keresztül lehetővé teszi a  kötetlen, belülről fakadó igények kielégítését.

·      Elsősorban azokkal a technikai alapelemekkel ismertetjük meg a gyerekeket, amelyekben biztos tudással rendelkezünk, de folyamatos gondot fordítunk saját önképzésünkre, ismereteink gyarapítására.

·      A művészeti nevelés céljainak eléréséhez szükséges anyagok, eszközök rendszeres, a gyerekek számára  elérhető jelenlétét biztosítjuk a csoportokban.

·      Közvetlen környezetünk kialakítása során előtérbe helyezzük az ízléses, esztétikus eszközök, anyagok, tárgyak, a magyar népi motívumok és jelképek (pl. tulipán, madár…) alkalmazását.

·      A művészeti nevelés tartalmait megismertetjük a szülőkkel, törekszünk az otthoni hatások befolyásolására.

·      A közművelődési intézmények kínálatából azokat a lehetőségeket helyezzük előtérbe, melyek elősegítik a művészeti nevelés feladatainak megvalósítását.

·      Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, az újraalkotások segítése az egyéni képességek figyelembevételével.

Hagyományőrző programban feladat, hogy a magyar népművészettel, folklórral való foglalkozás segítse az alkotó és alakító készségek kibontakozását a kézművességben, nyelvben, dalban, játékos kifejezésekben, táncos mozgásokban. Újraalkotásaikban jelenjenek meg a "gyökerek".

 

3.1.6 kisebbségi nevelés

 

Cél:

A különböző interakciókban a kommunikációs helyzet felismerése, beszédbátorság a szerepnek megfelelő nyelvhasználatban. A kisebbség nyelvén az artikulációs bázis erősítése, szókincs és fogalomkörök bővítése, a mondatalkotó készség kialakulásának elősegítése.

"In meiner Hand ist es gegeben,

den Kindern eine Welt zu baum,

in der sie ganz geborgen leben,

in der sie frei auf sich vertraum."

(Ursula Bistig: Hoffnung)

Elveink és feladataink:

·      A nemzetiségi csoport(ok)ban a kisebbség nyelvét anyanyelvi szinten kell ismerni.

·      Az állandó nyelvi önképzés, továbbképzés követelmény.

·      A kisebbségi nevelést végző óvónő(k) beszédstílusa mindkét nyelven példamutató, modell értékű legyen.

·      Minden ünnep, csoportrendezvény kétnyelvű.

·      A gyermekeket gondozó, nevelő felnőttek minden reakciójukban a másság elfogadását, toleráns magatartást kell, hogy közvetítsenek. Származás, nyelvhasználat alapján semmiféle megkülönböztetés nem lehetséges.

·      A partnerkapcsolatokon alapuló nevelési stílus megvalósítása kívánatos, melyben szükséges mindkét (magyar-német) óvónő jó összmunkája, egymás és a gyermekek véleményének tiszteletben tartása.

·      Tartalmi munkában, szervezeti keretekben fokozottan figyelembe kell venni az egyéni fejlődési ütemet, törekedni az egyéni bánásmód érvényesítésére.

·      A felnőttek nevelői magatartásukban a nemzetiségi identitást (elfogadó, értékelő magatartás) közvetítsék.

·      Ugyanezek a követelmények jellemezzék a főiskolán belüli kisebbségi nevelési, oktatási feladatokat végző intézményekkel, a családokkal, nemzetiségi szervezetekkel történő kapcsolattartásukat.

Kiemelt feladatok a nemzetiségi ismeretek köréből:

a) Lakóhely, emberek témaköréből:

-     foglalkozások a családban, környezetünkben (hímző, fazekas, kékfestő, stb.)

-     a család nyelvhasználata (szülők, nagyszülők...)

-     a magyarországi németek nevezetes épületei, helyi intézményeinek megismerése (Templomok, Tájház: Gyönkön, Mecseknádasdon, Györkönyben, Nemzetiségi Egyesületek...)

-     különböző növények (kukorica, napraforgó, stb.), állatok (birka, tehén, sertés, tyúk, stb.) virágok (rozmaring, muskátli) megismerése, felhasználása.

b) Szellemi kultúra témaköréből:

-      mondókák, dalok állatokról, növényekről

-     mondókák, dalok, táncok ünnepeinkhez a négy évszak jegyében, tájnyelven is

-     kiszámolók, nyelvtörők, közmondások megismerése tájnyelven is

-      körjátékok, egyszerű gyermekdalok, népi hangszerek megismerése tájnyelven is

-     különböző mozgásos játékok, társas játékok megismerése (teremben, szabadban)

c) Tárgyi kultúra megismerése:

-      mezőgazdasági munkák (szőlőmunkák, stb.)

-     népviseleti ruhadarabok gyűjtése, alkalmazása a csoport(ok) mindennapos tevékenysége során, tárgyak elhelyezése, kiállítása öltözőben, teremben (bölcső, köcsögök, kosarak, stb.)

-     régi játékok és nemzetiségi baba készítése (csuhébaba, rongybaba...), különböző technikák alkalmazása

-     hímzés, szövés, fonás kötés

-     a nemzetiségre jellemző változatos anyagok alkalmazása mindennapjaink során (szalma, toll, kő, fonal, vessző, stb.)

d) A nemzetiségi hagyományok felelevenítése témaköréből:

-     régi szokások, hagyományok feldolgozása dalokkal, táncokkal, rigmusokkal, játékokkal (búcsú, farsang, húsvét, lakodalom, karácsony, stb.)

-     ünnepekhez új népviseleti ruhadarabok beszerzése, varrása (szoknya, blúz, kötény, mellény, kalap, tutyi, stb.)

-     új ünnep meghonosítása (Erntedankfest-Terményünnep)

-     régi konyhaművészet összekapcsolása a mai modern táplálkozással (pl. sütés-főzés, stb.)

-     ünnepekre - a nemzetiségi sajátosságokat hordozó - ajándékok készítése (pl. húsvéti tojás, koszorú, kosár, stb.)

-     különböző gyümölcsök, zöldségfélék, magvak stb. alkalmazása, felhasználási, tárolási módok megismerése.

 

3.1.7 Gyakorlati képzés

 

Cél:

A hallgató nevelői attitűdjének (gyermekhez, nevelőmunkához való kognitív, emocionális és viselkedéses viszonyulásának) formálása. A képzésben a lehető legteljesebb mértékben érvényesítjük a mindennapi óvodai gyakorlatunk követelményeit. Szeretnénk kifejleszteni a hallgatókban azokat a kompetenciákat: készségeket, képességeket, amelyek szakmává teszik óvodai munkájukat. Törekszünk arra, hogy pozitív élményei, tapasztalatai legyenek a meghatározók.

Elveink és feladataink:

·      A hallgatót a gyakorlási idő, a gyakorlandó feladatok nehézségi foka, összetettsége, a felkészülés irányítottsága, a teljesítmény minősége, az önállóság szempontjából fokozatosan vezetjük a kevesebbtől a több felé, a könnyebbtől a bonyolultabb felé. Szeretnénk elérni, hogy amilyen mértékben fokozatosan gyarapodik a tudásuk, olyan mértékben szélesedjen és mélyüljön a tevékenységük.

·      Fenti követelmények csak akkor teljesíthetők, ha a képzés egész folyamatában aktívan vesznek részt a gyakorlati képzési feladatokban. Jelenlétük folyamatosságát nem a felszínes érdeklődés, hanem a fejlettség szerinti aktív gyakorlás szempontjából tartjuk fontosnak.

·      A gyakorlati képzési folyamatban minden olyan feladatra szeretnénk felkészíteni az óvodapedagógus jelölteket, amely az óvónői munkakörrel összefügg. (kapcsolatépítés, kapcsolattartás, viselkedéskultúra, együttműködés).

·      Törekszünk arra, hogy a gyakorlati képzés folyamata tervszerű, szervezett legyen. A Gyakorlati képzési program szerint megjelölt célok, tartalmak és feladatok körében a szakvezetők és a hallgatók egyaránt pontosan tudják a szerepüket.

·      A gyakorlati képzés feladatait a hallgatókkal való közvetlen személyi kapcsolatban valósítjuk meg.  Operatív irányítással a hallgató tevékenységének a célokkal történő összehangolására törekszünk. Segíteni kívánjuk a varibiális és kreatív gondolkodást, szorgalmazzuk a célirányos egyéni megoldásokat. Olyan személyi kapcsolatok kialakítására törekszünk, amelyben szabadon feltárulnak a hallgató személyiségjegyei, megfelelő intenzitással érvényesülhetnek modellhatásaink és érvényesíteni tudjuk az egyéni bánásmód elvét.

·      Megismertetjük hallgatóinkat a mai kor és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának elvárásaival és annak óvodára gyakorolt hatásával, új pedagógiai módszerek, eljárások, technikák alkalmazásával.

 

A gyakorlati képzés szervezeti formái óvodánkban:

Csoportos óvodai gyakorlatok során segíteni kívánjuk a közös élmény és tapasztalatgyűjtést, nézetek, vélemények, értékítéletek ütköztetését, az óvónői munka fogásainak elsajátítását, munkakultúra megtapasztalását. Törekedni szeretnénk arra, hogy a megfigyelést végző hallgatók aktivitási szándékát fokozzuk, és a megbeszéléseken az időkeret határai között is fokozzuk aktivitási mutatóikat.

Egyéni óvodai gyakorlatok során segíteni kívánjuk az egyéni erők kipróbálását, az egyéni fejlődést, a saját stílus alakítását, formálását. A hallgatót aktivitásba kényszerítő helyzetet teremtünk azzal, hogy elvárjuk a felkészülésben az önálló gondolatokat, hogy önállóan dolgozik a gyerekekkel és önmagát elemeznie, értékelnie kell. Ösztönözzük őket arra, hogy a feladatok megoldásához elméleti ismereteiket felidézzék. Lehetőséget teremtünk arra, hogy szükség szerint megismételhessék egyéni gyakorlatukat.

 


3.2 a gyermek tevékenységformái

 

3.2.1 Játék

 

Cél:

Olyan  gyermekek nevelése, akik a   játékban aktív, megismerő tapasztalatszerzésre, alkotásra  képesek, tevékenységüket szabad önkifejezés és örömérzés kíséri, képesek szabályokat alkotni és elfogadni, mások sikereinek  örülni.  

 

Mottó:

"Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy vele. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle."

Varga Domokos

 

A játék a gyermek szabad elhatározásából származó önmegvalósítása, vágyai, elképzelései, érzelmei önkifejezése. A gyermeki életvezetés, viselkedés sajátos formája, személyes érintettség, teljes átélés, énközelség valósul meg benne. Játékában a valóság tükröződik, a megismerés mechanizmusai érvényesülnek, a problémamegoldás mozgatja. Fontos feladatunk, hogy teret engedjünk a gyermek tevékenységi vágyának, cselekvési szükségleteinek, önállósági törekvéseinek.

A gyermek ingeréhségének kielégítése érdekében érdekes tapasztalatokhoz, élményekhez juttatjuk, amelyek cselekvésre, a probléma  megértésére és feldolgozására ösztönzik, vagyis játszásra késztetik. Mivel a játéköröm újabb és újabb tevékenységre ösztönöz,  feladatunk a minél teljesebb átélés elősegítése, a szélsőséges  érzelmi megnyilvánulások tolerálása.

A játék a valóság megismerésének folyamata, egyben sajátos tanulás, mert a megismerés és alkalmazás egyéni változataira ad lehetőséget. Lényegi eleme az ismételhetőség. Ennek teret engedve segítjük elő, hogy a tapasztalatok, ismeretek, viselkedési módok gyakorlás útján  megerősödjenek, rögzüljenek, elrendeződjenek és közben fejlődjön a gyermek verbális készsége, pszichikus funkciói  (részekre bontás, összerakás, ismeretek felidézése, tapasztalás, újra értékelés, elvonatkoztatás, következtetések levonása).

Meggyőződésünk, hogy a játék a tanulás legfontosabb színtere. Ezért a gyermek fejlettségének sajátosságait figyelembevéve szervezzük meg, segítjük, vezetjük tevékenységeit. Mivel az érzelmek uralkodó szerepe dominál, arra törekszünk, hogy kellemes érzések keltésével bátorítsuk, cselekvésre ösztönözzük. A tevékenységek irányítása közben figyelembe vesszük a gyermek játéktudatát, tiszteletben tartjuk, hogy azonosul a tevékenységgel, melyben a valóság és a képzeleti kép keveredik. A játékos utánzás a szociális tanulás fontos eszköze, ez értékeket, normákat átadó pozitív modell-szerepre késztet bennünket. Mintát adunk és segítjük a kommunikációs kapcsolatok, a megértés és megértetés képességének fejlődését, a társak felé fordulás és eredményes együttműködés érvényesülését.

A fejlesztés területei és tartalma

a) Gyakorló-funkciós játék:

A gyermek ismétlések révén a különböző képességeit gyakorolja. Mozgásos és tárgyakkal végzett játékok során sajátítja el az egyszerű tárgyak használatát, alakul mozgáskoordinációja. Az öröm forrása maga a manipuláció, amit felidéző emléknyomok színeznek.

b) Szerepjáték:

A gyermek fiktív vagy valóságos élményeket sajátos játékkörülmények között, "mintha" helyzetben, képzelete segítségével újraalkot. Döntő eleme a szerep. Felvételét megelőzi a cselekvés gondolata, amely konkrét tapasztalatokon, elgondoláson alapul. Forrása  lehet a felnőtt minden tevékenysége, az  állatok megszemélyesítése,  a természeti erők ábrázolása. Ahogy bővül az általa felfedezett környezet köre, úgy jelennek meg játékában   a tágabb környezetből vett témák.

Fő ismérve a szerepbeleélés, a szereppel együttjáró kötelezettségek felvállalása, az érzelmi megnyilvánulások, viselkedések utánzása. Fontos fejlődési állomása a játékelgondolások egyeztetése és a szerepegyeztetés, amely a játék tartalmában azonban lehetővé teszi az improvizálást és az új elgondolások felvetését is.

A szerepjátékban intenzíven fejlődik a gyermek képzelete, a kapcsolatteremtés és együttes cselekvés képessége, a szervezőképesség. A társakkal átélt élményeknek közösségformáló hatása van. A gyermekek megtanulnak egymástól kérni, egymást  megbecsülni, átérzik az egymásrautaltság érzését. Megtapasztalják, hogy az alkalmazkodás elmulasztása esetén kívül rekedhetnek a közös játékon.

c) Bábjáték, dramatikus játék

A gyermeki történetek, mesék, népmesék elemei és fordulatai megfelelnek azoknak a gondolati, indulati és szemléleti vonásoknak, amelyek a gyermeki lelki fejlődés korai szakaszaiban jellegzetesek. A bábjáték csodálatos világa mindezt adekvátan tükrözi műfaji sajátosságaiban. Azt gondoljuk, hogy a gyermek életkori sajátosságai, a mesék elemei és  fordulatai, illetve a báb műfaji sajátosságai közös motívumokat mutatnak. Ezek közül mi lényegesnek tartjuk az átváltozás, az ellentétek, az ismétlés, a kompenzálás és a vágyteljesítés dinamikájának közös értelmezését.

A dramatikus játék események, életszerű helyzetek, mesék színműszerű megjelenítése. Forrása a mese. A gyermek  a mese kapcsán keletkezett  feszültségek egyik levezetési formájaként választja a dramatikus játékot, amely kapcsolatban van meseélményével és játékbeli megjelenésének  igényével. Célja  a beleélés, átélés, a különböző helyzetekben lévő alakok megjelenítése, utánzása, a párbeszédes forma alkalmazása. Élményhátterét a valóság és a mese világa adja. A gyermek a képzeleti képekből  jut el a cselekmény  elgondolásáig és megalkotásáig. Előkészítésében nagy jelentősége van a bábozásnak, amelyben a gyermek példát kap a monológok, párbeszédek nyelvi fordulatairól, az érzelemkeltés különböző eszközeiről. A dramatikus játék örömforrása a feszültségkeltő és csökkentő hatás, az utánzás és átváltozás, a ceremóniák, a csodák átélése. Olyan társszükségletű játékforma, amely egyben közösségi élmény hordozója.

d) Konstruáló játék

Eszközök segítségével létrehozott új alkotások, játékeszközök. Több változata van. Építő játék során a gyerekek valamilyen kapcsolódási móddal egyszerű elemekből minta vagy saját elgondolás alapján alkotnak, építenek valamit. Barkácsolás során kisméretű kéziszerszámok igénybevételével, különböző anyagokból új tárgyakat, új alkotást készítenek elsősorban játékukhoz vagy csak a játékos alkotás öröméért. Konstrukciós játékelemekre épülő játék során tárgyakat készítenek egymásba illeszkedő elemek felhasználásával,  rajz, ábra vagy önálló elgondolás alapján.

A gyermek képzelete intenzíven működik, mozgékonnyá válik a fantáziája. Ezt segítjük azzal, hogy félkész elemeket, alapanyagokat biztosítunk számukra. Domináns az egyéni elképzelések önálló megvalósítása, de közben működik a kölcsönös segítségadás, az alkotás közbeni tapasztalatok kicserélése, a verbális kommunikáció. Mintaadással segítjük a ráhangolódást a konstruáló-alkotó tevékenységre. Szükség szerinti együttdolgozással segítjük a gyermeket sikerélményhez, hiszen az a cél, hogy mindenki érezze meg az alkotás örömét, az alkotó játék nagyszerűségét. A mozgásrendszer fejlettsége, a finommozgások összerendezettsége,  a technikai jártasság gyakorlás útján fejlődik és az alkotások kidolgozottságát, sikerélményt eredményez.

 

 

e) Szabályjáték

Különféle mozgásokat, mozgásformákat és értelmi funkciókat aktivizáló játék. Legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominanciája, előre meghatározott, pontos szabályok szerint folyik. A játék örömforrása a szabály betartásában van, amely próbára teszi leleményességüket, ügyességüket, biztosítja az önmegvalósítás lehetőségét, a versenyszellemet.  A játék komolyságát is a szabály adja. Betartása a társak között olyan együttműködés, amely egyszerre igényli a társat és a társ legyőzését. A győzni akarás igénye és a szabályok tiszteletben tartása bonyolult viselkedési és gondolkodási stratégia kialakulását feltételezi, ami csak gyakorlás közben fejlődhet.

f) Népi játékok

A magyar nép kulturális hagyományai közé tartoznak. Egyaránt kötődnek a mozgásos-, a  szerep-, a dramatikus-, a konstruáló-alkotó játékokhoz. A népi játékoknak és a hozzájuk tartozó eszközöknek hagyománymentő funkciójuk van, szoros összefüggésben vannak a  népi alkotó tevékenység olyan ágaival, mint a népművészet, népzene, népi táncok, népszokások. Eszközei mindazok a tárgyak, amelyek anyagukat, elkészítésüket, tematikájukat tekintve a nép hagyományaiból, mindennapi életéből, jeles napjainak eseményeiből táplálkoznak. Anyagát a gyermek természetes környezete adja. A közös gyűjtés élménye, a közös játékkészítés lehetősége a gyermek számára az utánzás, az alkotás örömét, a felnőttel való együttdolgozás élményét jelentette.

Az irányítás általános elvei:

·      Folyamatosan bővítjük, mélyítjük a világról szerzett tapasztalatait, élményeket nyújtó pozitív érzelmeket keltünk.

·      Elősegítjük, hogy elképzeléseik, ötleteik megvalósulhassanak a játékban, biztosítjuk mindazokat a feltételeket, amelyek a játékra optimális hatással vannak.

·      A belső motivációk működését segítjük elő a realisztikus tárgyi eszközök visszafogott adagolásával, a tárgykészítés feltételeinek megteremtésével, a természetes környezet eszközként való alkalmazásával.

·      Elősegítjük az eszközök és  a társak szabad megválasztását (vagy nem választását), időt hagyunk arra, hogy nézelődjön , válogasson, töprengjen és a számára legvonzóbb játéktevékenységbe kezdjen.

·      Biztosítjuk a csoportszobában való szabad rendezkedést, kreatív tárgyhasználatot, elősegítjük a tevékenységek felfedezésének, a kitartás felerősödésének lehetőségét. Mozgásos játékokat lehetőség szerint természetes környezetben szervezünk.

·      Törekszünk a gyermeki kíváncsiság kielégítésére, a gyermeki kérdések megválaszolására, a szabályismeret gyakorlására, viselkedés tudatosítására.

·      Megengedő irányítással biztosítjuk a szabad játék lehetőségét, modellnyújtó szerepünkkel értékeket, normákat közvetítünk.

·      Helyzeteket teremtünk az akusztikus beszédre nevelésre: légző-, hangadási-, artikulációs-, tempó-, dallam-, szünet-, magasság-, fekvés-, váltásgyakorlatokra.

·      Hangsúlyozzuk az egyes gyermek egyéni érettségét, fejlettségét, fejlődésbeli tempójának különbségét megismerő, mérlegelő pedagógus attitűd jelenlétét.

 

Hagyományőrző programban a játékot, mint a magyar nép vizuális és szellemi kultúrájának alapját próbáljuk visszaadni a gyerekeknek. Feladatunk, hogy ezen örökséget a magyarságtudat kialakításának, megerősítésének eszközeként kezeljük. Ősi népi gyermekjátékeszközök készítése, a nagyszülők, dédszülők játékeszközeinek megismertetése, aktív használata a játék színesítését, gazdagabbá tételét szolgálják. Feladatunk továbbá a népszokásokhoz kapcsolódó események, élmények feldolgozása (leképezése), a gyermeki világkép megjelenítése a szerep és dramatikus játékokban.

Intenzív zenei programban rendszeresen gyűjtjük és felhasználjuk a Sárköz népi szokásait, játékait és az ezekhez kapcsolódó eszközöket, dalokat, mondókákat, csúfolókat.

Nemzetiségi programban az óvónő alkalmazkodó képességéből, helyzetfelismerő képességéből következően, szituációtól függően választ olyan konkrét játéksegítő módszert, mely egyben a nyelvi (német) feladatok megoldását, a játékba integrált tanulást segíti.

Speciális eljárásokkal történő intenzív képességfejlesztő programban döntő tényezőnek tartjuk az óvónő nevelői attitűdjét. Feladatunk személyi hatásunk felerősítése őszinteséggel, érzelmeink-gondolataink szabad folyásával. A tevékenységben együttes cselekvéssel, toleranciával, a kölcsönös függés érzékeltetésével, testközeli bánásmóddal, kompromisszumkészséggel veszünk részt. A bábjátékot a személyiség megismerése eszközének tartjuk, hiszen ez a gyermeki személyiség totális megnyilvánulására ad lehetőséget. Módszerként alkalmazzuk a különböző pedagógiai szituációkban.

 

 

 

 

 

3.2.2 A KÜLSŐ világ tevékeny megismerése

 

Cél:

Olyan gyermekek nevelése, akik életkori szinten megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a közvetlen és tágabb természeti - emberi - tárgyi világ formai,  mennyiségi, téri  viszonyiról, megfelelően eligazodnak környezetükben. Pozitív érzelemmel fordulnak a természet, az emberi alkotások felé, tapasztalatuk  van azok védelméről, az értékek megőrzéséről. Ismeretekkel rendelkeznek a szülőföldről, az ott élő emberek életéről, hagyományairól, szokásairól, a tárgyi kultúra értékeiről, azok védelméről.

 

Mottó:

"A környező világ iránti érdeklődés velünk születik.  Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idő múlásával, vagy az élet megpróbáltatásai közepette kihűl, de vannak olyan szerencsések, akiket életük végéig elkísér."

Gerald Durell

 

Az ember eredendően tevékeny lény. Ez serkenti új felfedezésre, a világ megismerésére. A gyermek fejlődésében, érdeklődésében fontos szerepet játszik a tevékenység. Minden gyakorlat valami új befogadását, elrendeződését jelenti.

Az óvodai élet élményszerűségével és a környezet élménnyé válásával biztosítjuk az érdeklődés, kíváncsiság állandó ébrentartását, kielégítését, hogy a gyermek élményei újraélésére vágyjon. A tevékenységek szervezésében gondot fordítunk a tartalmak komplex értelmezésére és megvalósítására.

Arra törekszünk, hogy a gyermek érdeklődését tiszteletben tartsuk, gondolkodását tevékenység irányítsa és saját tapasztalatain mérje le elképzeléseinek  értékét. Helyt adunk a gondolatok szabad áramlásának, a fantáziának, az intuíciónak és az esztétikumnak.

Az ingerek és a reakciók megerősítését biztosítjuk azzal, hogy a gyermeket érzelmi viszonyba hozzuk önmagával és környezetével, tapasztalatok rendszerének kialakítására törekszünk..

A tevékenységek szervezésében fontos elvként tartjuk szem előtt, hogy az egész óvodai életet átszőve, folyamatosan teremtsünk megismerési és gyakorlási lehetőségeket. Arra törekszünk, hogy a tevékenységet kísérő örömérzés ösztönözze a  gyermeket az aktív részvételre. Elősegítjük, hogy - képességei szerint - észrevehesse, láthassa, felismerhesse a környezet törvényszerűségeit és összefüggéseit.

Nevelőmunkánk által szeretnénk elérni a gyermekben a környezettudatosság fejlődését, a környezetérzékenység javítását, segíteni a saját természetkép kialakulását. Céljaink megvalósulása érdekében tevékenységrendszerek szervezésére törekszünk. Tevékenységtervünket a természet nagy körforgásának rendszere, az évszakok koordinálják. Nagy hangsúlyt kap a természet elemeivel való ismerkedés, az aktualitás, a természet ünnepei, jeles napok, ünnepkörök kínálta tevékenységek beépítése. A tevékenységek tartalmában a tárgyi koncentráció mellett a környezeti nevelés témaköreinek komplex megjelenítésére törekszünk.

 

A fejlesztés témakörei:

Természeti környezet

A fejlesztés tartalma:

Ismerkedés a természet elemeivel, hatásuk emberre, állatra, növényre.

·      Víz, levegő, talaj:

halmazállapot-változás,  mennyiség,  minőség, irányok,   arányok,   kiterjedések, hőmérséklet,  szín, illat, szerkezeti változások, mozgás, erő, szerepük az élet fennmaradásában, szükségletek és pazarlás.

·      A növények életében bekövetkező változások folyamatos megfigyelése:

rügyezés, virágbaborulás, termőre fordulás, lombhullás, pihenési szakasz, gyűjtőmunka, feldolgozás, felhasználás, óvodakert, természetsarok gondozása, halmazok, téri irányok, kiterjedések, relációk.

·      Állatok életében bekövetkezett változások folyamatos figyelemmel kísérése:

állatok életkörülményei, viselkedésmódjuk, alkalmazkodás az évszakhoz, tápláléklánc megértetése, kisállatok gondozása.

Társadalmi környezet

A fejlesztés tartalma:

-Óvoda és környéke

-Család

                        lakótér, életmód, tevékenységek, kapcsolatok, szokások, hagyományok

-Épített környezetünk

                        lakóházak, középületek, művészeti alkotások, parkok

-Technika világa

                        komforttechnikák, gépek,  közlekedés

-Emberi tevékenységek

                        munka, szabadidős tevékenységek, pihenés

-Társadalmi ünnepek, jeles napok

Mikulás, Karácsony, Farsang, március 15, Húsvét, Anyák napja, Pünkösd, Gyermeknap, Évzáró.

Tapasztalatok mennyiségi viszonyokról és térformákról a környezet megismerése során:

A fejlesztés tartalma

- a rendezési és következtetési képességek fejlesztése halmazalkotással, osztályozással

- problémamegoldó és kombinatív képesség fejlesztése rendezéssel

- a természetes  szám fogalmának alapozása

- tér- sík és mennyiségszemlélet fejlesztése

Én-kép fejlesztés

A fejlesztés tartalma

- testrészek és gondozása

- érzékszervek és gondozása

- érzékelő játékok, tükörjátékok, társas kapcsolatokat építő játékok

- testbeszéd, szemkontaktus játékok

- téri tájékozódás

Természetvédelmi, környezetvédelmi törekvéseink

- takarékossági szokások alakítása

- környezet tisztaságának megóvása

- növények, állatok védelme

- gyűjtőmunka, újrahasznosítás

- a birtoklási vágy átformálása

Az irányítás általános elvei

·      érzelmi megközelítés

·      természetes helyszínek igénybevétele

·      tevékenységbe ágyazott ismeretnyújtás

·      tudományos módszerek alkalmazása (megfigyelés, kutatás, kísérletezés,  mérések, leírás, összehasonlítás)

·      megfelelő idő biztosítása a tapasztalatszerzésre

·      a környezeti harmónia és diszharmónia megláttatása

·      stabil szokás, normarendszeren alapuló magatartásformálás

·      együttműködés a családdal

 

Hagyományőrző programban egész évben törekszünk arra, hogy hetente egy délelőttöt a szabadban töltsünk. Ha az időjárás megengedi, az egész napot is. Élő, pozitív kapcsolat alakult ki a sióagárdi óvodával, e kapcsolat folyamatos ápolása a feladatunk, közös tevékenységek szervezésével.

A hagyományos óvodai ünnepek mellett megjelennek a népszokásokban megőrzött ünnepek (fonók, fosztók, stb.), jelesnapok. A jelesnapokat időjárás megfigyelésekkel, időjóslásokkal kötjük össze. A természet megismerését segítjük a népi megfigyelésekkel, tapasztalatokkal. A különféle összehasonlításoknál, becsléseknél fontosnak tartjuk a nép által a múltban használt mértékek (arasz, lábnyi, ameddig a szem ellát) alkalmazását. Fontosnak tartjuk földrajzi, felszíni formák népi nevén való megnevezését, meghatározását. (hegy lába, gyomra, üstöke)

Intenzív környezeti nevelési programban a csoport életének jelentős eseményei az időről-időre visszatérő, sajátos keretek között zajló, a közösséghez tartozás érzését biztosító ünnepek. Hangsúlyosan kezeljük a természet ünnepeit, amelyek kiemelik számunkra a környezet fontosságát, odafigyelésre késztetnek. (Állatok világnapja: okt.4., Víz világnapja: márc.22., Föld világnapja: ápr.22., Madarak, fák napja: máj.10., Környezetvédelmi világnap: jún.5.)

 

3.2.3 Vers, mese

 

Cél:

A kifejezés, megértés és kapcsolatteremtés képességével rendelkező gyerekek nevelése, akik az irodalmi alkotások iránt fogékonyak, szívesen mesélnek, verselnek, el tudnak fogadni erkölcsi, esztétikai normákat és képesek  a magyar és más nemzetek kultúrájának értékeit saját szintjükön befogadni.

 

Mottó:

" Óvodás korban a magyarság tudatalatti elemeinek a beültetése,  lassú kifejlesztése a feladatunk. Magyar  mivoltunk épületének mintegy föld alatti alapjait kell itt lerakni. Minél mélyebbre épül a fundamentum, annál szilárdabb az épület."

Kodály

Az óvodáskor meghatározó irodalmi műfajai a vers  és a mese. A vers  és a mese  az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. Életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál.

A gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének megfelelő irodalmi művek igényes közvetítésével segítjük a  gyermek értelmi, érzelmi, etikai fejlődését, esztétikai érzékének, nyelvi képességeinek megalapozását. Fontos feladatunk a magyar és kortárskultúrkincs átadása, népi hagyományok, népköltészet megőrzése, továbbadása, környezetünk által gyakran használt közmondások tolmácsolása, ünnepeink hangulatának fokozása alkalmi versekkel.

Azért, hogy a gyermeket fogékonnyá tegyük az irodalom iránt és fogékonyságát megőrizzük, a nap folyamán minél több olyan helyzetet, szituációt, pillanatot használunk ki, amikor mesélhetünk, verselhetünk. Már a beszoktatás ideje alatt törekszünk testközeli ringatók, höcögtetők, lovagoltatók, arcsimogató, tenyérsimogató, ujjszámoló hangutánzó népi mondókák alkalmazására. Mindennapos gyakorlattá tesszük a pihenés előtti mese, vagy más irodalmi mű közvetítését.

Mesehallgatáshoz megfelelő légkör kialakítására és élményszerű előadás megvalósítására törekszünk. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztését segítjük elő a nyelvtanilag tiszta  beszéd, jó artikuláció és színes előadásmód (hangerő, hangszín, hanglejtés..) modellálásával.

Helyzeteket teremtünk a produktív beszéd gyakorlására, hogy a gyerekek ismételgethessék a verseket, rigmusokat, maguk is találhassanak  ki mesét, elbeszélést, azt mozgással, zenével megjeleníthessék, érzelmeiket kifejezhessék. Segítjük, hogy a csoport könyvespolcán eligazodjanak, ösztönözzük őket, hogy szívesen forgassák a könyveket, alkalmazzák a képolvasás módszerét, ezáltal is fejlődjön nyelvi kifejezőkészségük, kreativitásuk. Közös látogatásokat szervezünk a gyermekkönyvtárba, irodalmi tartalmú kiállításokra, színházba.

 

A fejlesztés tartalma

a) Magyar népmesék

A magyar népmese teljes tisztaságában tükrözi azt az ősi tudást és tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. A mesék gyakorlati tapasztalatokat rejtenek, a mesehős példáján keresztül útmutatást adnak arra, hogyan lehet helytállni nehéz helyzetekben. A mesében a legbecsületesebb törvények uralkodnak, a jótett fáradsága mindig megtérül. A népmesékben az igazság törvényei vezérlik a mesehősöket. A mesehallgatás során alakulnak a gyermekek erkölcsi értékei, ezáltal a népmese nem csak szórakoztat, hanem nevel is (állatmesék láncmesék, tündérmesék, tréfás mesék, elbeszélések, anekdoták, népszokásokhoz fűződő mesék).

b) Dramatikus játékok

Szerepeket tanítanak, leendő felnőtt szerepeket vetítenek elő. Gyermeklelket megragadó esztétikumuk megőrződik és ezáltal átörökítő funkciót is teljesítenek. A játékok valós élethelyzeteket teremtenek az eszközök segítségével, készségalakítás, szokásalakítás történik. Szövegében a környező világ, a természet, a magyar hagyomány tükröződik.

c) Népi szólások

Megfontoltságra, bölcsességre, őszinteségre, bizalomra tanítanak. Fontos a stilisztikai értékük. Nyelvi képekkel fejezik ki a mondanivalót. Aktuális szituációkban, helyzetben alkalmazva tesszük érthetővé a gyermek számára  a tartalmakat, érdekes, különös hangulatot keltve általa. Hosszas megfigyelés eredményeként jöttek létre. Népi bölcsességek, melyek a nép természeti és társadalmi környezetéből veszik a példákat, azzal szoros kapcsolatban vannak.

d) Mondókák, kiolvasók, halandzsák

A mondóka ritmikus, színes mondatok egymásutánja, melyeknek hanglejtésük és ritmusuk van. Ezért könnyű a tanulása, könnyen mozog rá a gyermek. Konkrét cselekményhez vagy szándékhoz,  alkalomhoz kapcsolódik. Fontos a szöveg és a mozdulat összetartozása. Feladata, hogy a felnőttek világából vett tevékenységeket közvetítse, a hozzá kapcsolódó mozgás pedig egy értelmes cselekvéssor részeként legyen felfogható. Értelmileg és érzelmileg gazdagítja a mozgásos gyakorlást.

A halandzsa szövegeket régmúlt időkben varázslásra, gyógyításra használták. Ma elsősorban a hangképzés, beszédfejlesztés szempontjából van jelentősége. A gyermek nem keresi az értelmét, jó játékot jelent a számára.

e) Irodalmi alkotások

A műalkotások lehetővé teszik a gyermek számára a világ sokoldalú megismerését, gyönyörködtetnek szavaikkal, aktivizálnak mondandóikkal.

A gyermekvers esztétikai örömet kiváltó műalkotás, befolyásolja a gyermek érzelmi világát. Jellemzője, hogy képzeletgazdag, hozzásegíti a gyermeket a belelátás, beleélés élményéhez, empátiás készséget alapoz. Az élet igazságaira, az emberi érzelemvilág  reális tükrözésére hivatott. Pontos megfigyeléseket tesz és hiteles élményeket ad a természeti, társadalmi környezetről. Nem magyaráz, hanem ábrázol, az élet egy-egy darabját vetíti a gyermek elé.

A mese fejleszti a beszédkészséget, nyelvesztétikai élményt nyújt, magatartási normákat közvetít. Világosan beszél a társadalmi konfliktusokról, azok helyi, egyszeri problémáiról, és az általánosítható társadalmi ellentétekről. Azt közvetíti, hogy a valóság nem csak pozitív élményekkel veszi körül az embert, hanem kudarcokkal is, de a pozitív emberi értékek segítenek megtalálni a megoldásokat.

Az irányítás általános elvei:

·      Arra törekszünk, hogy a mese, a vers a gyermek mindennapi, örömteli élménye legyen.

·      Az életkornak megfelelő, nyelvtanilag tiszta, értékes irodalmi műveket válogatunk, elsősorban a magyar kultúrkincs eszköztárából és a más nemzetek kulturális értékeiből.

·      Feladatunk a megfelelő érzelmi légkör, az azonosulást, átélést segítő atmoszféra megteremtése.

·      Az irodalmi alkotások bemutatásánál modellértékű, művészi kivitelezésre törekszünk, a tartalom és az érzelmek kifejezését metakommunikációs eszközök használatával erősítjük. Gyakori ismétlésükkel az én-erősítő hatás fokozására törekszünk.

·      Anyanyelvi szempontból elősegítjük, hogy a szavak, szóképek, nyelvi fordulatok tartalmát megismerjék, helyesen használják a gyerekek, erősödjön nyelvi emlékezetük.

·      Az élő mese kiegészítő eszközeiként használjuk a bábozást, dramatizálást, mimetizálást, drámajátékot.

·      Esztétikus, főként természetes anyagokból készült eszközöket használunk.

·      Fontosnak tartjuk a szülők meggyőzését a rendszeres, meghitt együttlét, az élő mese pozitív személyiségfejlesztő hatásáról, a TV, video erkölcsi értékítéleteket romboló hatásairól.

 

Hagyományőrző programban faladatunk a szokásokhoz kapcsolódó dramatikus játékokkal való megismerkedés, bemutatás a gyerekek részéről más óvodai csoportok számára.

Intenzív zenei programban a népi csúfolódók, felelgetős játékok alkalmazásával mintát adunk hasonló alkotások létrehozására.

Nemzetiségi programban mindkét nyelven merítünk a néphagyomány kincseiből rövid népmesék közvetítésével. A nyelvhasználat ezen a területen is modell értékű, a gyermek számára utánzási minta. Egyszerű szófűzéses mondatokból álló, zenei hatású, játékos verseket, egyszerű, párbeszédes meséket, egyszerű közmondásokat, találós kérdéseket, rajzos-mutogatós mondókákat, versikéket alkalmazunk a nemzetiségi sajátosságok kiemelésére, a természetes anyagokból készült eszközök alkalmazásával.

Intenzív környezeti nevelési programban alkalmazzuk az elbeszélés, az igaz történet műfaját, amelyek érzékletesen írnak le egy-egy természeti jelenséget, tárgyilagosan ugyan, de képeket tárnak a gyerekek elé. Alkalmazzuk a találós kérdést, mert beszéltet, cselekedtet és újabb ismeretszerzésre ad lehetőséget. A nagyobbakat találós kérdések alkotására ösztönzi.

 

3.2.4 ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK

 

CÉL:

A zenei tevékenységekre nyitott, befogadó gyermekek nevelése, akik a különböző zenei tevékenységekben felszabadultan, vidáman, belső szükségletből fakadóan szívesen vesznek részt, ezáltal fejlődik éneklési-, ritmus és halláskészségük, formálódik egész személyiségük, megalapozódik zenei anyanyelvük.

 

Mottó:

" A tudatalatti magyarság első talpköve a nyelv, ... második  talpköve a zene. Óvodában talán még fontosabb a nyelvnél is. Anyanyelve csak egy lehet   az embernek, zeneileg is."

Kodály

A művészeti ágak közül kiemelt szerepet kap a zenei nevelés, mely a legkomplexebben, legsokoldalúbban kapcsolható bármely gyermeki tevékenységhez, hozzájárul az esztétikai élménnyújtáshoz és segíti az esztétikai fogékonyság alakulását, a zenei ízlésformálást.

Feladatunk, hogy felkutassuk a hagyományos életvitel szokásait, ünnepeit, az ezekhez kapcsolódó dal és mondóka anyagot. A hagyományok tisztelete értékeket közvetít a zenén keresztül a magyar kultúra és tudat formálása érdekében és így alapozódik meg a zenei anyanyelv.

A kiválasztott anyagok által elősegítjük a természet megismerését, megszerettetését, a   természet hangulati  változásaira irányítjuk a gyermekek figyelmét. Arra törekszünk, hogy a zenei művek segítségével maradandóvá tegyük a vizuális élményt, elősegítsük a belső képi felidézést, erősítsük a zenei emlékezetet. Úgy gondoljuk, hogy érzelemgazdag környezetben végzett tevékenységek hatására elraktározott zenei emlékképekből, játékos kedvből születhetnek meg a zenei alkotókedv gyermeki megnyilvánulásai.

Fejlesztési feladatainkat a ritmus-hallás-mozgás hármas egysége koordinálja. Olyan mondókák válogatására törekszünk, hogy legyen benne halandzsa szöveg, nyelvtörő, s a mindennapi életet tükröző szöveg egyaránt, így próbálunk lehetőséget nyújtani az egyre nagyobb számban előforduló beszédhibás gyermeknek is a helyes kiejtés, beszédtempó, hanglejtés elsajátítására és gyakorlására.

A mondókák mozgással egybekötött nyelvi játékok gyakorlását jelentik, melyek lassan kialakítják a gyermekben a legkisebb zenei formát, a motívumegységet. Ez az alapja annak, hogy később ritmushangszereket használva is képesek legyenek megoldani ezt a zenei feladatot.

A mondókák és dalok a magyar nyelv sajátosságait tükrözik. A ritmus, a szótagok által lüktetésük, hangsúlyuk, szövegük, és mozgásuk van. Abban térnek el, hogy a mondókáknak hanglejtésük van és a ritmus-mozgás egysége jelenik meg dallam nélkül, a daloknak dallamuk van, a ritmus-mozgás-dallam hármas egysége érvényesül. Mindezen tulajdonságoknak a figyelembevételével válogatjuk össze a zenei hallásfejlesztés feladatait, amit elsősorban a néphagyományokból átörökített dalok és népi gyermekjátékok biztosítanak.

A hallásfejlesztés magába foglalja a ritmusérzék fejlesztésének lehetőségét. Feladatunk a metrumérzék fejlesztése mellett a különböző ritmusformák megismertetése is. A néphagyományok a maguk sajátos eszközeivel segítenek ebben. A dalokkal és gyermekjátékokkal biztosítjuk a legkisebb zenei forma, a motívum megéreztetését is.

Az ének-zenei tevékenységekkel a gyermekek motorikus, vizuális és akusztikus irányba való egyidejű foglalkoztatására törekszünk, de elősegítjük a testi fejlődést is. Fejlesztő munkánk által egyre több sikeres mozgás jön létre, melyeknek többszöri gyakorlásával biztosítjuk a mozgástempó gyorsulását, mozgásuk folyamatossá válását, a tempóváltás képességének kialakulását.

Zenehallgatási anyagunk alapja a magyar, nemzeti és etnikai népdalkincs és azok feldolgozásai, valamint válogatások a zeneirodalom klasszikusainak műveiből. Arra törekszünk, hogy a zenei anyag előadása abban a hangnemben történjen, amelyben a kotta íródott. Az általunk énekelt, hangszeren játszott anyaggal, élő zenével pozitív és negatív érzelmeket, közvetítünk a gyerekek felé.

 

A fejlesztés területei:

a) hallásfejlesztés:

A gyermekek játék közben zenei élményekhez jutnak, zenei alapfogalmakat hallanak.

Megismerkednek mondókákkal, gyermekdalokkal, népi játékokkal, szívesen énekelnek.

Többszöri gyakorlással segítjük elő a tiszta éneklést, a kezdőhang pontos átvételét.

Tapasztalatot szereznek környezetük hangjairól, felismernek finomabb zörejeket, különböző hangszíneket. Megismerkednek a különböző népi hangszerek hangjával.

A zenei képességek fejlesztése során tapasztalatot szereznek a halk-hangos, magas-mély különbségéről, fejlődik zenei emlékezetük, belső hallásuk.

Alakul a zene iránti fogékonyságuk, hatására szívesen hallgatják a különböző zenehallgatási műveket, elsősorban az óvónő énekét.

b) ritmusfejlesztés:

A zenei tapasztalatok során megismerkednek különböző ritmusokkal, tempókkal. Többszöri gyakorlás biztosításával képessé válnak a különböző tempók tartására, átvételére.

Játékos, utánzó mozgásokkal, járással elsajátítják az egyenletes lüktetést.

Zenei képességfejlesztés során tapasztalatot szereznek a gyors-lassú különbségéről, megérzik a motívumegységet, motívumhangsúlyt. Ismerkednek a szünettel, annak érzékeltetésével.

Gyakorolják a mondóka és dalritmus kiemelését, egyenletes lüktetéssel történő összekapcsolását.

Megismernek különböző népi eredetű ritmushangszereket, az elsajátított zenei ismereteket alkalmazzák a hangszereken.

Ritmusvisszhang-játék gyakorlása közben fejlődik zenei alkotóképességük, kreativitásuk.

Hagyományokon keresztül megismerik a népi rigmusok, csúfolók jellegzetességeit.

c) mozgásfejlesztés

Az énekes játékokon keresztül különböző mozgásformákat sajátítanak el.

Az énekes játékok és zenei feladatok mozgásanyaga közben fejlődik egyensúlyérzékük, a testséma ismerete egyaránt.

Különböző utánzásos mozgások közben erősödnek alapmozgás-készségeik.

Változatos járásmódok, irányváltoztatás, különböző térformák lemozgása közben fejlődik téri tájékozódásuk.

Ismerkednek a népi játékok jellegzetes mozgásformáival, különböző tánclépésekkel.

Alakul igényük az esztétikus mozgás iránt.

d)beszédfejlesztés

Változatos mondóka és dalszöveg alkalmazása közben fejlődik beszédkészségük, szókincsük.

A zenei anyag elősegíti a helyes kiejtés, beszédtempó, hanglejtés elsajátítását.

A zenei játékok természetessé válnak a gyermekek mindennapi tevékenységében, ezáltal rendszeres gyakorlási lehetőséget biztosít a beszédfejlesztéshez.

Az irányítás általános elvei:

·      Abból indulunk ki, hogy minden  gyermekben alapvetően megvan a zenei kíváncsiság, érdeklődés és fogékonyság, amely később alkalmassá teszi őt a zene befogadására, zenei képességek fejlesztésére.

·      A tudatalatti nemzeti vonások legjobb talajának a néphagyományt, a népi gyermekjátékokat, és népi gyermekdalokat tartjuk. Az anyagkiválasztás szempontja ezért, hogy a dalok, mondókák, játékok kapcsolódjanak a hagyományos életvitel és környezet szokásaihoz, a természet  ünnepeihez.

·      Elsődlegesen olyan gyermekdalok, játékok, mondókák gyűjtésére, átörökítésére törekszünk, melyek közvetlenül váltják ki a legkülönbözőbb érzelmeket a gyermekekben.(örömet, bánatot, szomorúságot, vidámságot, stb.)

·      A dalanyag kiválasztásánál fontos szempont a fejlesztés tartalma, a hagyományok, ünnepek és jeles napok, valamint az egyszerű hangkészlet, hangterjedelem és hangközök.

·      Törekszünk a ritmus-hallás-mozgás hármas egységének érvényesítésére.

·      Kötetlen formában, játékszituációhoz igazodva, lehetőleg az egész nap folyamán szerepeljenek dalos játékok, dalok.

·      Kihasználjuk az éneklés lehetőségét a különböző tevékenységek kiegészítéseként hangulatkeltésre, motivációra.

·      Megkeressük azokat a külső lehetőségeket, kapcsolatokat, amelyek elősegítik a gyermekek zenei fejlődését. A gyermekek számára a lehetőséget biztosítunk hangversenyen, élő zene hallgatásán való részvételhez.

·      A napi tevékenységben elősegítjük a fonémahallás, az emberi-, környezeti- és zenei hang gyors differenciálásának fejlődését.

·      Az egyéni adottságok, képességek tükrében törekszünk arra, hogy érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód elve.

 

Hagyományőrző programban a zenei anyagot úgy választjuk ki, hogy kapcsolódjon a néphagyományokhoz, szokásokhoz, jeles napokhoz.

Nemzetiségi programban elsődleges a kisebbségi hagyományok tiszteletének kifejezése a dalokon, zenén, táncon keresztül is. A zene eszközein keresztül nemzetiségi sajátosságokat ismertetünk meg. (nyelv, ritmus, hangulat, hangköz, speciális mozdulatok, hangszerek, dalok, mondókák) Alapvető zenei fogalmakat német nyelven is használunk, a hangszerek neveit német nyelven is megismertetjük a gyerekekkel.

Intenzív zenei csoportban tapasztalatot nyújtunk saját hangjának változtatási lehetőségeiről, utánzás útján hozzásegítjük a tiszta intonációhoz, majd a ritmus és dallamkreáláshoz. Tapasztalathoz juttatjuk a 2/4-es lüktetésű, pontos, azonos tempójú, minőségi kivitelezésű makacs ritmus hangoztatásáról. Pontos, esztétikus, minőségi kivitelezésű mintát adunk a fejlesztési feladatokhoz, a mozgáskreációhoz. Használjuk az egyszerű zenei kifejezéseket. Fontosnak tartjuk a mozdulatok és a metrikus lüktetés összhangját, segítjük a motívumváltások formai szempontból kívánatos pontos megoldását. Arra törekszünk, hogy a párokhoz való odalépés egy kapcsolat felvételét jelentse, amely mozgás közben is élő maradjon.

 

3.2.5 Rajzolás, mintázás, kézimunka

 

Cél:

Vizuális érzékenységgel és tapasztalattal rendelkező gyermekek nevelése, akik a környezetről szerzett benyomásaikat vizuális memóriájuk segítségével felidézni, a megismert technikai eljárások alkalmazásával kreatív módon újraalkotni képesek.

 

Mottó:

"Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat  előhívnia,..."

Németh László

A vizuális nevelés komplex, összetett nevelési terület, amely látásra és manualitásra épülő képességcsoportok fejlesztését kezdi meg.

A gyerekeket sokféle anyaggal, eszközzel, technikai eljárással ismertetjük meg, anyagismereti tapasztalatokat nyújtunk számukra. Közvetítésünkkel megismerkednek az alakíthatóság lehetőségeivel és korlátaival, fejlesztjük technikai bátorságukat, önállóságukat.

Saját ügyeskedésük, manipulációjuk következtében alkotó folyamatokat élhetnek meg, problémamegoldó képességük hatékonyan fejlődik. Azzal, hogy lehetőségeket teremtünk a természetes anyagok gyakorlatias megtapasztalására, megmunkálására, fejlesztjük a gyermekek természetszemléletét, esztétikai értékítéletét, ízlést formálunk.

Tapasztalataink szerint azokban a helyzetekben, amikor a gyerekek szabadságot élveznek a cél, anyagok és technikák megválasztásában, eredetibb alkotások jönnek létre. Ezért változatos anyag- és eszközkészlet biztosítására törekszünk.

Különös hangsúlyt kap munkánkban a motiváció, melynek során az értelmi és érzelmi erők aktivizálása, a tevékenység iránti pozitív viszonyulás kialakítása a cél. Számunkra nem az alkotás a fontos, hanem a tevékenység öröme, az önálló elképzelések, próbálkozások megjelenése.

A gyermekek kíváncsiságára, tudásvágyára alapozva többféle alak, forma, méret, szín, alapvető téri irányok, viszonyok megismerésének helyzeteit teremtjük meg az észlelési képességek, valamint a tér- szín és formaképzetük fejlődése érdekében.

A gyermekek aktivitásának hullámzó periódusaira tekintettel, a szabad önkifejezés változatos lehetőségeit az egész nap folyamán biztosítjuk számukra, elegendő időt hagyva a vizuális képességek kibontakozásához.

A különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél sok időt és lehetőséget adunk a technikák begyakorlására, pontosítására, mely során lehetősége nyílik az önkifejezésre.

Az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítását készítjük elő a szemfixációk, regressziók, térbeli orientációk és relációk fejlődésének leghatékonyabb területeként a vizuális nevelés során.

 

A fejlesztés tartalma:

Építés

a) Tájékozódás térben

            közelebb - távolabb, mellett - mögött, kívül - belül, fent - lent, formák egymáson

            körbe, sorba, utána, elkerített és lefedett tér

            térrészletek összefüggése, összekapcsolása átjárókkal, alagúttal, úttal

            statikai tapasztalatok: stabilitás, labilitás, alátámasztás, befedés

b) Formák térbeli helyzete

            fekvő - álló

            rendetlenség - rend és létrehozása

c) Arányviszonyok

d) Soralkotás térben

            kanyarog, visszafordul, csigavonal...

e) Ritmusképzés

            szín - forma, ismétlődés, váltogatás

f) Irányok

            vízszintes, függőleges, ferde, labirintus

Plasztikai munkák

a) Anyagok tulajdonságai

                        puha, kemény, ragadós, nyírható, hajtogatható, fonható, kötözhető

            megmunkálás módjai

b) Formák

            a forma és a tulajdonság alapvető összefüggései

c) Felület

            sima, érdes szabályos - szabálytalan, testes...

d) Arányviszonyok

            részekre osztás

            tükrözés

Képalakítás

a) Tájékozódás a kép síkján

            térkitöltés: szélén -közepén, fent - lent.

b) Térkifejezés a kép síkján

            egymás mellett, alatt, fölött

            átlátszóság

c) Színkeverés

d) Anyagok viselkedése

            hajlik, törik, ragad, alakítható

Környezetalakítás

            gyűjtés, anyagok rendezése, elhelyezése

            áttekinthetőség, zsúfoltság

            színbeli, formai rend

            környezet díszítés

Találkozás műalkotásokkal

            képnézés, képolvasás, képválogatás

            múzeumi tárlatlátogatás,

            köztéri  szobrok, épületek, parkok, utcarészek megtekintése

            az élmények verbális kifejezése, véleményalkotás

Az irányítás általános elvei

·      Élményalapú motivációval ébresztjük fel a gyermek alkotó vágyát.

·      Az egész nap folyamán sokféle technikai lehetőséget biztosítunk a tevékenységhez.

·      Elegendő időt hagyunk a technikák gyakorlására, a jártasság kialakulására.

·      Anyagtakarékosságra szoktatjuk a gyerekeket, hogy minél kevesebb legyen a hulladék és a maradék anyag minél jobban felhasználható legyen.

·      Gondot fordítunk a hulladék megfelelő  tárolására, az eszközök rendben tartására, a tisztálkodási szokások alakítására.

·      Erősítjük a kezdeményező, kreatív magatartást, elősegítjük a képi, plasztikai kifejezőkészség, komponáló képesség, tájékozódó, rendező képesség fejlődését.

·      Pozitív megerősítésekkel önálló elképzelések vizuális kifejezésére ösztönözzük a gyermeket.

·      Törekszünk a komplexitás megvalósítására.

·      Célunk az együttdolgozás arányainak optimális megválasztása, a modellszerep hatékonyságának fokozása.

·      Nevelőeszközként alkalmazzuk a gyermek alkotásainak értékként való kezelését.

·      Közvetlen környezetünk esztétikus megjelenítésére  és formálása törekszünk.

 

Hagyományőrző programban az alkalmazott anyagok megismerésével párhuzamosan megismertetjük a gyerekeket a népi kismesterségekkel (fazekasság, fafaragó, hímző,stb.). A mesterségek megismerése a helyszínen történik, a csoportban folytatódik. Megismertetjük a különböző foglalkozások szerszámait, lehetőség szerint próbálják ki azokat. A megismert technikákat alkalmazzák a mindennapi óvodai életben. A folyamatot segítsék a népművészettel foglalkozó könyvek, melyeket rendszeresen biztosítjuk a gyermekek számára.

 

Nemzetiségi programban az anyagok, eszközök, technikák és tárgyak, valamint ezek színének megnevezése (pl. festék, ceruza, kréta, papír, agyag, stb.) segítik a szókincsbővítést. A tevékenységgel kapcsolatos egyszerű utasításokat ismernek meg a gyerekek. (pl. Mosdd meg a kezed! Húzd fel a festőköpenyt! stb.). Egyszerű szavakkal vagy mondatokkal beszélnek rajzukról , mintázásukról, eközben fejlődik beszédkészségük a kisebbségi nyelvben is.

 

3.2.6 Mozgás

 

Cél:

A környezetváltozásokhoz alkalmazkodni tudó, szomatikusan és pszichésen érett gyermekek nevelése, akik testi képességeikben jó teherbírással rendelkeznek és célszerűen összerendezetten végrehajtott, esztétikus nagy- és finommotoros mozgások összekapcsolására képesek.

 

Mottó:

"...3-10  éves korig a legkedvezőbbek a biológiai adottságok a testformáláshoz, valamint  az ehhez szükséges készségek fejlesztéséhez. Viszont nagyon lényeges, hogy ebben a zsenge korban mit és hogyan tanítunk a gyermekeknek. A jó alapokra biztosan lehet építkezni, de az elrontott alkatot, mozgást  kijavítani majdnem lehetetlen, akárcsak a félrenevelt ízlést."

Berczik Sára

Minden gyermek lételeme a mozgás, a motorikum pedig az alakuló értelmi képességek meghatározója. Ez a belső és elsődleges motiváció végigkíséri a fejlődést a születés előtti időszaktól a személyiség kiteljesedéséig.

A mozgás a gyermekkel született igény, fejlődése az idegrendszer programozott differenciálódása mellett a környezettől is függ, ami lehetőséget ad a képességek kibontakoztatására. Olyan környezet kialakítására törekszünk, ahol a gyermek sok mozgásingernek van kitéve, s ezalatt sikerélményt él át. Így biztosítjuk azt az emocionális töltést, amely felkelti a többszöri megismétlés vágyát. Ezáltal korábbi ismeretei megszilárdulnak és alapot adnak az újak beépülésére. Feladatunk, hogy  ezen  az úton az ösztönös mozgástól vigyük a gyermeket a kontrolált, tudatos mozgás, az alkalmazás felé.

Fejleszteni kívánjuk a gyermek mozgató funkcióit, valamint az észlelés és mozgás térbeli és időbeli integrációját, ezáltal javítva  a mozgásos ismeretszerzés lehetőségeit. A tevékenységek szervezése során a tervszerűen összeállított mozgásos játékokat helyezzük előtérbe, mert jól illeszkednek az életkori sajátosságokhoz és általuk a gyermekek élményeiket, vágyaikat dolgozzák fel. Eszközként használhatjuk a mozgásigény kielégítésére, képességfejlesztésre, ismeretszerzésre, a feladatmegoldó képesség és észlelési funkciók tökéletesítésére.

A rendszeres mozgáslehetőség biztosítása által megalapozzuk a lelki harmóniát. A csoportosan átélt mozgásöröm erősíti a közös élményt, javul a csoportok összetartó ereje.

Bővítjük a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeit, csökkentve ezzel a megismerő funkciók fejlődési lemaradását. A mozgásos tevékenységek során növeljük a nyelvi aktivitást (testrészek, cselekvések, tárgyak, viszonyok megnevezése), így várható a beszéd tartalmának mennyiségi, minőségi fejlődése.

A fejlesztés területei:

a) Egészségmegőrző funkció

·      A mozgásos tevékenységek által erősíteni kívánjuk a gyermek szomatikus fejlődését (váz-, izomrendszer), egyensúlyban kívánjuk tartani az élettani működéseket (immun-, keringési rendszer, teljesítőképesség).

b) Mozgáskultúra

·      Tudatos, összerendezett izomtevékenységek által segítjük a jó ritmusú, jó tempójú mozgásformák alakulását

·      Sok lehetőséget biztosítunk a motoros önkifejezésnek, szabad teret adunk a kreativitásnak.

c) Szociális képességek

·      A mozgás folyamán  átélt öröm és a belső motiváció megélésének biztosításával segítjük az érzelmi, akarati élet harmonikus fejlődését.

·      Helyzeteket teremtünk ahhoz, hogy gyakorolhassa a környezethez és annak körülményeihez való alkalmazkodást. Ezáltal növeljük biztonságérzetét, hogy később magasabb követelményeknek is eleget tudjon tenni.

·      Az egyéni képességek figyelembevételével arra ösztönözzük, hogy a mozgásos tevékenységeket ismételgetve önmaga fejlesztőjévé, gyógyítójává váljon.

d) Értelmi képességek

·      Korai motoros fejlesztés által lehetőséget biztosítunk  a mozgásos sémák kiépülésére, így elősegítjük a  gondolkodási produktumok létrehozását, a fogalomalkotást.

·      Spontán vagy szervezetten alakuló mozgásfejlesztéssel segítjük a kisebb hatósugarú motoros tevékenységek fejlődését.

e) Testi képességek

A testi képességek fejlődésében három fő irányt tartunk szem előtt:

            teljesítmény

            mozgásvégrehajtás minősége

            ismert mozgások első kombinációi

Ezeknek a területeknek az alakításában eszközként használjuk fel a kondicionális (erő, gyorsaság, állóképesség) és a koordinációs képességek (alapmozgás, egyensúly, téri orientáció, finommotorika) fejlesztését.

A fejlesztés tartalma

a) Alapmozgások

A fejlesztőmunkát ezzel a területtel kezdjük. Ezeket a mozgásokat (járás, ugrás, futás, kúszás, mászás) a gyerekek már használják. Meglévő mozgásmintáikat gyakorolva továbbfejlesztjük a mozgás iránya szerint (előre, hátra, oldalra), a mozgás típusa szerint (élőlények, élethelyzetek utánzása).

b) Egyensúlyérzék

A statikus és dinamikus egyensúly fejlesztésével harmonikusabbá, koordináltabbá tesszük  a gyerek mozgását. A statikus egyensúly az alaphelyzetek (fekvés, térdelés ülés, állás és passzív mozgással létrejött egyensúlygyakorlatok) egyensúlyi állapotát, a dinamikus egyensúly az alapmozgások (gurulás, mászás, járás, futás, ugrás) egyensúlyát jelenti.

c) Testséma

Fejlődése összekapcsolódik a mozgásfejlődéssel. Mozgásos utánzó játékokat szervezünk a testkép, a térfogalom, a testséma fejlesztésére.

d) Két testfél mozgásának összehangolása

Előfeltétele a  jók koordinált nagy- és finommozgások létrejötte. Ha a gyermek egy-egy testrészét együttmozgás nélkül képes mozgatni, akkor gyakoroljuk a páros testrészek egyidejű, majd a négy végtag egyszerre történő mozgatását. Ezt követi a szimmetrikus végtagok aszinkron mozgása (biciklizés, bokszolás).  A test középvonalát átlépő feladatokat utánzó mozgásokkal fejlesztjük.

e) Térérzékelés, téri tájékozódás

 A saját test az a viszonyítási pont, amelynek segítségével a téri relációk értelmet nyernek. A térészlelés lényege a mozgás, a sebesség és az irány érzékelése.

f) Szem-kéz, szem-láb koordináció

A feladatra labdajátékok egyéni és társas helyzeteit alkalmazzuk (labdavezetés, dobásfajták, válogatások, szedegetések, kiemelések).

Az irányítás általános elvei:

·      rendszeresség és fokozatosság a mozgásos helyzetek tervezésében és vezetésében

·      játékos foglalkozásvezetés biztosítása

·      változatos mozgásformákkal az érdeklődés és aktivitás  ébrentartása

·      eszközhasználattal a minőségi gyakorlatvégzés megkönnyítése

·      aktualitás, évszakokhoz igazodó mozgásformák 

·      lehetőség szerint a szabad levegőn szervezett mozgások

·      fokozott figyelem fordítása az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek mozgásfejlesztésére és differenciálására

Hagyományőrző programban helyet kapnak a népi-sportjátékok, ugróiskolák, a nép által alkalmazott eszközök (gólyaláb, rongy és nemezlabda) használatával.

Nemzetiségi programban a mozgásos tevékenységek során testrészek, cselekvések, tárgyak megnevezésével német nyelven is történik szókincsbővítés. Egyszerű utasításokat, vezényszavakat, téri irányokat német nyelven is megismernek a gyerekek.

Speciális eljárásokkal történő intenzív képességfejlesztő programban a gyógytestnevelés elméleti és módszertani ajánlásait alkalmazzuk preventív céllal. Naponta, speciálisan összeállított gyakorlatokkal és játékokkal fejlesztjük a gyerekeket:

-     lábboltozat süllyedés elleni gyakorlatok

-     a gerinc mobilizálására szolgáló gyakorlatok

-     has- hátizom és lapocka erősítését szolgáló gyakorlatok

-     mellkasfejlesztő gyakorlatok

-     légzőgyakorlatok

A gyógytestnevelés gyakorlati elemeit beépítjük a mindennapos testnevelés és a heti rendszeres testnevelés foglalkozás felépítésébe is, valamint  a csoportszobában, játékidőben is rendszeres gyakorlási lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára egy erre a célra fenntartott és eszközökkel ellátott helyen.

 

3.2.7 MUNKA

 

Cél

 Olyan gyermekek nevelése, akik természetesnek veszik, sőt igénylik az erejükhöz mért munkajellegű tevékenységeket. E folyamatban jönnek rá arra, hogy mire képesek, mennyire önállóak és jó érzés másoknak is segíteni.

Mottó

„ Aki szorgoskodik,

              aki jól dolgozik,

             arra néz mindenki,

             legelöl tisztelik. „

                                   Weöres Sándor

A munka jellegű tevékenység a személyiségfejlesztés fontos eszköze, mert e közben körvonalazódik önismerete, önbecsülése, Én-képe.

E tevékenység szabad és önkéntes vállalással történik, kapcsolatban van a játékkal, és a természeti és társadalmi környezet megismerésével.

A munka során megtapasztalhatják képességeiket, és azok korlátait. A tapasztalatszerzés folyamatában ráébrednek arra, hogy próbálkozásaiknak eredménye van. Ez a pozitív visszajelzés motiválttá teszi a gyerekeket és újbóli tevékenységre késztet. A folyamat eredményeként a külső késztetés igénnyé, azaz belsővé válik, melynek eredménye a szokásszabályok megjelenése és alakulása.

Magatartásukban dominál majd az Én és a közösség, illetve az ott betöltött helye és szerepe.

Munkájuk eredménye pozitív érzéseket vált ki, ezért dolgoznak szívesen magukért, társaikért, a felnőttekért, gondoznak növényeket, állatokat, gondozzák a kertet és az udvart. Megismerkednek különböző anyagokkal, azok egyedi sajátosságaival és takarékos használatukkal.

Meggyőződésünk, hogy a közös cél érdekében képessé válnak másokra figyelni, különbségeket észrevenni, elfogadni, együttműködni.

Ez segíti őket abban, hogy a munkát értékként kezeljék.

A fejlesztés területei és tartalma:

a) Önkiszolgáló munka

Természetes módon reagáljanak szükségleteikre, segítsenek önmagukon, illetve kérjenek segítséget, ha szükséges. A cselekvéssorok ismétlésével tapasztalatokat, ismereteket szereznek, és ez pozitívan hat Én-képük fejlődésére. Az ismert és begyakorolt mozdulatok biztonságot jelentenek, és az így megteremtett komfortérzet örömet okoz.

Területei:

-          Személyi hygiénia

-          Étkezés

-          Öltözés

-          Testápolás

-          Önkiszolgálás

b) Közösségért végzett munka

A gyermekek szeretik a közösen végzett munkát, szeretnek közösen dolgozni. A gyerekeknek valamit teljesíteni kell, munkájuk eredményét ő és mások egyaránt tapasztalhatják. Ez sokoldalúan formálja személyiségüket, fejleszti képességeiket, erősíti együttműködésüket. Kötelezettségek vállalására és teljesítésére készteti őket. Saját és mások elismerésére, rendszerességre nevel és szoktat.

Területei:

-          Naposi munka

-          Környezet rendjének megóvása

-          Növény- és állatgondozás

-          Kert és udvar ápolása

-          Alkalomszerű munkák óvónői megbízások alapján

Az irányítás elvei:

  • Tiszteletben tartjuk, hogy fő tevékenységük a játék, így játékos elemekkel átszőtt munka várható el Tőlük.
  • Céltudatos és fokozatos terheléssel érhető el, hogy a gyerekek megfigyeléseket végezzenek, tapasztalatokat és ismereteket szerezzenek a mindennapi élet munkaszokásairól, annak folyamatáról, és a felnőttek munkájáról.
  • Csoportjainkban a munka jellegű tevékenységek egyénekhez igazított lebontása, differenciált módszerek alkalmazásával történik.
  • Biztosítjuk gyermekeink számára a megfelelő eszközöket, megismertetjük azok szakszerű használatát. Folyamatos lehetőséget biztosítunk a gyakorlásra.
  • Munkájukat az egyéni képességek figyelembevételével pozitív visszajelzésekkel értékeljük, erősítjük.
  • Dicsérjük az eszközhasználatot, technikai bátorságot, buzdítjuk a próbálkozást.
  • Pozitívan emeljük ki a problémák újszerű megoldását.
  • Értékként kezeljük az önkéntességet, tudatosságot, mások ötletének elfogadását, és a felelősségvállalást az egyéni és közösen végzett tevékenységekben.

 

Hagyományörző program:

A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik, az évszakok változásaihoz, napfordulóhoz, a mezőgazdasági munkákhoz, ezekhez kapcsoljuk az óvodai tevékenységet, munkát. Az évente visszatérő mezőgazdasági munkák során megfigyelhetik, részt vehetnek benne, megélhetik a munka örömét. Felébred bennük a dolgozó emberek iránti tisztelet, megbecsülés. Hagyományos munkaformák: sütések, főzések, takarítások, növény- és állatgondozás, termények betakarítása.

 

Speciális eljárásokkal történő intenzív képességfejlesztő program:

Az óvónőnek, dajkának egyaránt nagy a felelőssége a gyermekek munkára nevelésében, hiszen a gyerekek előtt végzik munkájukat mintát adva számukra. Fokozatosan juttatjuk el oda a gyermekeket, hogy maguktól ismerjék fel adott szituációkban a munka elvégzésének szükségességét. Kihasználjuk a megtervezett munkák mellett a váratlanul adódó lehetőségeket pl.: a különböző tevékenységek utáni összetakarítást. Ilyen esetben rendelkezésre állnak a gyermekek számára megfelelő eszközök, lehetőséget adunk a bekapcsolódásra, a probléma megoldására. Ezzel is segítjük az Én csináltam, mi csináltuk sikerélmény átélését.

 

3.2.8 Tanulás

 

Cél

A gyermeki személyiség fokozatos és folyamatos mozgásba lendítésével, sokoldalú formálásával megfelelő szociális-, kognitív-, kommunikatív- és mozgásképességekkel rendelkező gyermekek  nevelése az óvodai nevelési folyamat végére, az iskoláskor elejére.

Mottó:

"Tudás, használható, működőképes tudás csak a tapasztalásból, az átélt tapasztalásból, az élményalappal is bíró tudásból származhat."

T Gordon

Az óvodai nevelési folyamatot egyre inkább a komplexitás jellemzi. Egy-egy feldolgozandó témát nem lehet nevelési egységekre, foglalkozásokra bontani, egy-egy téma nem korlátozódhat meghatározott napra. A gyermek kíváncsiságának kielégítése a cél, érdeklődését tiszteletben kell tartani. Úgy gondoljuk, hogy amit erőltetünk, amit nem szívesen végzünk, amit nem kísér pozitív érzelem, az felületes, hamar elfelejtődik.

A gyermek a környezetében szerzett tapasztalatokat, benyomásokat elsősorban érzelmileg értékeli. Ezért fontos feladatunk az érzelmi nyitás a környezet felé, melynek megvalósulása sokoldalú tapasztalatszerzéssel párosul. Pozitív  érzelmi viszonyulások kiépítésére törekszünk, de a negatív érzelemmel kapcsolt tapasztalatokat is igyekszünk felhasználható ismeretként funkcionáltatni. A gyermek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő magyarázattal (beszéddel) segítjük az alapvető, konkrét összefüggések megértését.

Az ok-okozati kapcsolatok megláttatását szemléletes, cselekvő módon végezzük, pozitív érzelmeket keltő helyzetekben, hogy a gyermek az élmény felidézése során ismereteit újra és újra felhasználja.  Ismétlésekkel átélt tapasztalatok és pozitív érzelmi megerősítések által segítjük elő, hogy a gyermek egyre közelebb kerüljön a tanulási tartalmakhoz, és értékszemlélete alapozható legyen.

Gondot fordítunk a tevékenységek eredményes elvégzését segítő alapképességek fejlesztésére:

Szociális képességek

·      A tanulási helyzet, a környezet, a tartalmak, a közvetítő személye, a társak eltérő érzelmeket váltanak ki a gyermekben. Közvetlenül tetten érhető a motívációs elfogultsága (szimpátia, antipátia), amely meghatározza  viszonyát  a tanulási tevékenységhez és az abban közreműködőkhöz.. Mivel  az érzelem minőségét a személyhez, szituációhoz kötött emlékkép minősége határozza meg, fontos feladatunk a motívációs helyzetek tudatos átgondolása, minél több élményalapú tevékenység és társas élmény biztosítása.

Kognitív képességek

·      Az intellektuális képességek rendszere (észlelési, emlékezeti, képzeleti, tanulási, alkotó, kreatív), a világ  megismerésében, helyes észlelésében, a jelenségek értelmes felfogásában, az eredményes tájékozódásban és alkalmazkodásban nyilvánul meg. Arra törekszünk, hogy a gyermeket érdeklődése,  kíváncsisága, tudásvágya, nyitottsága által elindítsuk a felfedező úton, megismerő tevékenységét pozitív  érzelemmel társuló eredmények aktivizálják.

Kommunikatív képességek

·      Segítségükkel történik a  környezet összes információjának a felvétele és átadása. Szerepet játszanak a személyek közti interakciók kezdeményezésében, lefolyásában és   megtartásában. Óvodában a társas érintkezés első lépése a beszéd. A meleg, szeretetteljes  légkör nagyobb aktivitásra mozgósító erejét kihasználva segítjük a gyermeket  abban, hogy  a beszéd eszköze lehessen a másokkal való  kapcsolatba kerülésnek, az együtt tevékenykedésnek, a közös élmény létrehozásának, átélésének. Egyértelmű, pontos, röviden és konkrétan megfogalmazott, a közvetlenül érzékelt helyzetekhez igazodó kérdésekkel segítjük a tanulási folyamatot, megteremtjük a kommunikációs funkciók gyakorlásának feltételeit.

Mozgásképességek

·      A különböző cselekvések alapjai a mozgások.  A jól összehangolt, rendezett mozgások  segítik elő a sikeres tevékenységek, alkotások létrejöttét, a megismerő funkciókra fejlesztő hatást gyakorolnak. Ezért különösen gondot fordítunk a kézügyesség, szem-kéz koordináció fejlesztésére, mozdulatok, mozdulatsorok, mozgások gyakorlására. (Lásd: mozgás fejezet)

 

A tanulás helyzetei, szervezeti keretei

Játékban tanulás:

A spontán játék során kíváncsiság ébred a gyermekben. Belső késztetésre szemlélődik, próbálkozik.

Játékba ágyazott tanulás:

A gyermek tevékenysége közben a spontán adódó tanulási helyzeteket kihasználjuk. Azzal, hogy kíváncsiságot ébresztünk, a gyermek belső késztetésére külső késztetést adunk és a gyermek azonosul vele.

Játékba integrált tanulás:

Feltételeket biztosítunk, megvárjuk, elősegítjük a lehetőséget. Kérdéseinkkel segítjük a tanulási folyamat kibontakozását, vizsgálódásra, problémamegoldásra késztetjük a gyermeket.

Játékra épülő tanulás:

A játéktevékenység tartalmi továbbfejlesztése által teremtjük meg a tanulási  helyzetet, amelyben a gyermek elmélyedhet, tárgyakra, eszközökre, műveletekre koncentrálhat.

Játékos tanulás:

Megtervezzük és megszervezzük a tanulás folyamatát. A gyermeket külső késztetéssel hozzuk tanulási helyzetbe, hogy intellektuális tevékenységét erőfeszítés, tanulási  akarás jellemezze.

Úgy gondoljuk, hogy a játéktevékenység fokozatosan válik tanulásélménnyé a gyermekben. A spontán tanulás szándékos tanulássá alakul át tevékenységei során.  Tanulásirányító szerepünket fokozatosan alakítjuk ki a gyermek egyéni fejlettségi mutatói szerint. A fejlődési folyamatban megmutatkozó egyéni szintek és késztetések határozzák meg a megközelítés módszereit, a szervezeti  kereteket a tevékenység során.

Az irányítás általános elvei:

·      A gyermek mozgásszükségletének, tevékenységi vágyának kielégítése, a játékosság dominanciájának érvényesítése, örömérzés elősegítése.

·      Konkrét érzéklethez, észlelethez, emlékezethez kötött tapasztalatok közvetítése.

·      Tapasztalatokra  épülő, elvont gondolkodást igénylő ismeretnyújtás.

·      Elemi gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, általánosítás, konkretizálás, absztrakció, fogalomalkotás, következtetés) alkalmazása az ok-okozati összefüggések feltárásában.

·      Problémaszituációk felvetése, felfedezés örömének biztosítása.

·      Érzelmekkel kísért élmények által a kedvező bevésés, maradandó tárolás, könnyebb felidézés elősegítése.

·      Önállóságot, kíváncsiságot, szellemi aktivitást biztosító szabad légkörben a gyermeki megnyilvánulások kiteljesítése.

·      Egyéni fejlettségnek megfelelő optimális  tanulási helyzetek alkalmazása.

·      A tanulási tartalmak komplex megközelítése, aktualitás figyelembevétele (évszakok, ünnepkörök, jeles napok).

·      Spontán és szervezett módon változatos együttműködési technikák és formák alkalmazására törekszünk.

 

Hagyományőrző programban a tanulásértelmezésünk szerint minden tevékenység magában hordozza a tanulás lehetőségét, minden tanulás tevékenységben nyilvánul meg. Nevelő tevékenységünkbe mindig tudatosan próbáljuk beépíteni a még élő és már elfelejtett hagyományokat. A tanulás tartalmi lehetőségeire előre készülünk fel, de hogy milyen ütemben és mélységben kerül sor az ismeretek átadására, azt a gyerekek közreműködésével létrejött helyzet dönti el.

Nemzetiségi programban elsődleges a játékba integrált tanulási helyzetek megteremtése. Olyan tanulási helyzetek teremtésére törekszünk, melyben az óvónő irányítja a tapasztalatszerzést ( a spontán helyzetet kiegészítve), melynek során a gyermekek szókincsének folyamatos bővítése, passzív szókincsük aktivizálása történik. Minden nap, minden tanulási helyzetben törekszünk a nyelv iránti érdeklődés felkeltésére, az érdeklődés fenntartására, és a nyelv fonetikai sajátosságainak alapozására.. Rendszeres gyakorlást biztosítunk a gyerekek számára a játékban is.

A nyelv "tanulása" nem grammatikai, hanem érzelmi és értelmi megalapozás, melyben a sokoldalú szemléltetés, mint fontos módszer, együtt jelenik meg a nyelvi formával.

Speciális eljárásokkal történő intenzív képességfejlesztő programban a személyiség egészének fejlődését a tanulási képességek fejlesztése, s ezzel a szociális képességek fejlődése szolgálja.  A tanulási képességeket maghatározó pszichikus funkciók fejlesztése kiemelt feladatunk. Az iskolára való előkészítés során a feladatok megvalósításában döntő szerepe van a mozgásnak, a testsémával kapcsolatos feladatoknak, az észlelésnek és a beszédnek.

A gyermekek nyomonkövetési dokumentuma a mellékletben található.

 

 

3.2.9 A GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE

 

Óvodai csoportban történő fejlesztés

Az egyéni fejlődési ütemhez igazodó differenciált képességfejlesztés az óvodába érkezéstől az óvoda elhagyásáig folyamatos.

Tanulási képességek kibontakozását elsősorban a gyermek pszichikus teherbíró képessége befolyásolja. Differenciált nevelés során azt a természetes utat járatjuk végig a gyermekkel, amelyet egészséges esetben a fejlődés során megtesz. Feladatunk az életkori és fejlődési sajátosságokhoz kapcsolódó, a pszichikus funkciók kibontakozását segítő fejlesztő és szociális környezet biztosítása. Fejlesztés során figyelembe vesszük a gyermek motivációs bázisát, törekszünk a tevékenységéhez szükséges speciális eszközök, játékok alkalmazására, teret hagyva a gyermeki spontaneitásnak.

Kiemelt terület a motoros funkciók fejlesztése. A mozgástevékenységek szabályozásai meghatározzák a perceptuális funkciók fejlődését, ami előfeltétele lesz a fogalmi gondolkodásnak. Célunk, olyan integratív kapcsolatok kiépítése, melyek lehetővé teszik a személyiség teljes képességprofiljának érését. Ezért feladatunk a motoros képességek mellett a különböző észlelési képességek diszkriminációjának fejlesztésén keresztül eljutni a szenzoros folyamatok integrációjához.

Csoporton kívüli helyzetben

Az óvodánkba járó gyermekek kisebb hányada tanulási képességekben lemaradást mutat, ép érzékszervek és ép intelligencia mellett. A teljesítményben elért kudarc azonban torz, kompenzáló viselkedést eredményez, ezért gyakran válnak halmozottan hátrányos helyzetűvé a magatartási zavarok miatt.

Olyan gyermekek nevelése a célunk, akik a törvényes keretek adta lehetőségeken belül, szociális és értelmi fejlettségüknek leginkább megfelelő időpontban kerülnek az iskolába. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az óvodánkba járó 5-6 éves gyermekek fejlődését és fejlettségét a rászorultságnak megfelelően mérjük és elősegítsük. Így mindannyian objektív képet kapunk a gyermek fejlettségéről, és lehetőség van arra, hogy a részképességeket az óvodai csoportban és a csoporton kívüli foglalkozásokon egyaránt fejlesszük. A fejlesztő foglalkozások nyitottak, betekintésre lehetőségük van az óvónőknek és a szülőknek egyaránt. A gyermekek az életkori sajátosságoknak megfelelően játékosan sajátítják el az ismeretanyagot, és aktív részesei az önfejlesztésnek, az önmegvalósításnak. Ezek a fejlesztő foglalkozások megerősítik azokat a tanulási képességeket, amelyek elengedhetetlenek a sikeres iskolakezdéshez, biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy minden gyermek akkor menjen iskolába, amikor erre éretté válik.

A pszichopedagógus munkájának egyik alappillére az alapos megismerés a fejlesztődiagnosztika eszközeivel. A vizsgálatok a következő életkori pontokhoz kötöttek:

-középső csoport vége

- nagycsoport kezdete

-iskolai beiratkozás előtti időszak

 

Logopédia

Normál beszédfejlődésű gyermeknél szoros kapcsolatban alakul az úgynevezett artikulációs és percepciós bázis. Az artikulációs bázis létrejötte teszi lehetővé, hogy a gyermek képessé válik a mások által kiejtett beszédhangok, hangsorok felismerésére, a szavak és a mondatok megértésére, és az anyanyelv meghatározott szabályai szerinti reprodukálásra.

Célunk, az érthető, tiszta, kifejező, grammatikailag helyes beszéd kialakítása. Fejlesztés során kiküszöböljük a nyelvi zavarokból adódó kommunikációs problémákat, hogy a beszélt nyelv útján megszerezhető tapasztalatok körét ne akadályozza, és a pszichoszociális kapcsolatok fejlődését előmozdítsa. Alkalmassá kívánjuk tenni gyermekeinket arra, hogy az iskolában problémák nélkül elsajátíthassák a kommunikáció írott formáját.

Az óvodában törekszünk a modern logopédiai terápia elvének megvalósítására, amely elősegíti és támogatja a beszéd fejlődését, és figyelembe veszi a parakonstellációt, vagyis a gyermek nem választható el attól a szociális környezettől, ahonnan érkezett. A logopédiai tevékenységünk formái két nagy területet ölelnek fel,: egyrészt a preventív tevékenységet, mely során igyekszünk kiszűrni a korai fejlesztésre szorulókat (megkésett beszédfejlődésűek, másrészt intenzív terápiás tevékenységgel törekszünk a beszédhiba specifikus korrekciójára. Fogadóórák keretében a logopédus a felvilágosító és tanácsadói tevékenységével igyekszik a környezet pozitív áthangolására a beszédhibás érdekeinek messzemenő figyelembevételével.

A beszéd és nyelvi terápia formái egyéni, vagy kiscsoportos formában zajlanak, melyet mindig az adott beszéd, vagy nyelvi hiba súlyossága, az életkor és a beszédszervek állapota határozza meg.

Fontos feladatnak tartjuk a szülők aktív bevonását: a logopédus által meghatározott feladatok gyakorlására, így érdekelté, aktív részesévé kívánjuk tenni őket gyermekük fejlesztésében és fejlődésében.

 

Integrált nevelés

A fogyatékos gyermek a törvény adta lehetőségek keretein belül 3 éves kortól 7 éves korig részesülhet alapfokú, speciális nevelésben. Fejlesztésének lehetőségeit nemcsak e célra szervezett óvodában, hanem a többi gyermekkel együtt, integrált nevelés keretében is érvényesítheti. A törvényi támogatás mellett erős társadalmi igény az együttnevelés, melyben a szülő a hajtóerő.

Célunk, hogy figyelembe véve és megtartva az együttnevelés alapértékeit, esélyt teremtsünk hallás, beszéd és értelmi fogyatékos gyermekek számára. Nevelőink a pozitív magatartási minták közvetítésével igyekeznek formálni az ép gyermekek és a családok viszonyulását a mássághoz. Segíteni kívánjuk, hogy a csoportokban kialakuljanak a helyes együttélés lehetőségei.

Integrált nevelésünk alapelve a fogyatékosság elfogadása mellet olyan harmonikus személyiségfejlesztés, ami figyelembe veszi a gyermek eredményeit, sikeres próbálkozásait. Az óvodába járó fogyatékos gyermekek kiemelt gondozása mellett törekszünk a szociális készségek, mint alkalmazkodás, akaraterő, önállóság, együttműködés megalapozására.

Csoportos és egyéni formában a sérülés típusának megfelelő specifikus módszereket, terápiákat és technikákat alkalmazunk. Az integrált nevelésben együttműködik a csoportban dolgozó óvónő, kisegítő személyzet és a főállású gyógypedagógus. Fejlesztés során arra törekszünk, hogy a sokoldalú szenzoros hatás magába foglalja azokat a képességeket, amelyeknek szenzitivitása az óvodáskorra esik, és a fogyatékosság típusának megfelelő terület hangsúlyt kapjon.

 

3.2.10 az óvodai élet megszervezése

 

Napirend:

Tág időkerettel, rugalmas napirenddel, a gyermeki szükséglethez igazodva.

                        700-1015           Játék, folyamatos étkezés, a tanulási folyamat

                                               kezdeményezése, mindennapos testnevelés.

                        1015-1300         Levegőzés, séta, kirándulás, étkezés

                        1300-1430         Pihenés

                        1430-1700         Folyamatos ébredés, étkezés, játék, szabadon választott

                                               tevékenység.

 

A napirend szervezés elvei:

A körülményekhez képest a tevékenységeket nem választjuk el egymástól, a játékkal szoros egységet alkotnak. A részben folyamatos étkezést önkiszolgálással és naposi munka szervezésével oldjuk meg. Ez a rugalmas napirend teszi lehetővé, hogy egyéni tempóban igény szerint végezzék a gyerekek a mindennapi gondozási tevékenységüket. A napot nagy időegységekre bontjuk így biztosítva a folyamatosságot. A gyerek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez.

 

Hetirend:

A hetirend alakítása a gyerekek tevékenységformái és a képzés alapján a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok tudatos tevékenységén alapszik.

 

Kirándulások:

Kirándulásokat a szülők kérésére, kezdeményezésére, és a segítségükkel szervezünk.Az óvodán kívül szervezett tevékenységekről a szülőt előzetesen tájékoztatjuk.

 

 

Ünnepek, hagyományok:

           

            Óvoda közös ünnepei

·         Mikulás napja

·         Gyermeknap

·         Évzáró

 

            Csoportok ünnepei

·         Születésnapok, névnapok

·         Karácsony

·         Farsang

·         Március 15.

·         Húsvét

 

4. Óvodánk kapcsolatrendszere

4.1. Nevelőtestület együttműködése

·         évente 1 alkalommal munkatársi értekezletet tartunk

·         információs értekezleteket szervezünk havonta 1 alkalommal óvónőkkel, dajkákkal

·         rendszerességre törekszünk a munkaközösségi értekezletek szervezésében

·         munkatársi megbeszélésekkel segítjük a csoportmunka összehangolását (2 x 3 fő)

·         igényt tartunk esetmegbeszélésekre  az intézmény pszichológusának irányításával

·         folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az intézmény szociális feladatait ellátó szakemberével

4.2. Óvoda - család

·      segítjük a szülői képviselet megszervezését

·      megismertetjük a szülőket pedagógiai programunk tartalmával

·      folyamatosan igényt tartunk észrevételeikre, javaslataikra

·      a kapcsolattartás és tájékoztatás rendszerességére törekszünk a gyermekhez igazodó módszerek legjobb megválasztása érdekében: a beszoktatás egyéni módszereinek egyeztetése, napi kapcsolattartás, szülői értekezletek, fogadóórák igény szerint, betekintési lehetőség biztosítása a gyakorlati munkába (nyílt nap)

·      közös rendezvényekkel segítjük elő a szülők csoportközösségének és az óvoda szülői közösségének pozitív befolyásolását: ünnepélyek, kirándulások, szülők által felajánlott gyakorlóterepek igénybevétele, óvodabál

4.3. Óvoda - fenntartó